Szerző: Milos Mijatovic

Zeneszerzők (Világot formáló emberek)

Akció Zeneszerzők (Világot formáló emberek)


  • belív: színes
  • Védőborító: van
  • Oldalszám: 36
  • Méret: 21x27 cm
  • Kötés: keménytáblás
  • Kiadó: TKK

1 000 Ft 1 690 Ft   -41%
  • Termékkód: 7684
  • Elérhetőség: 2–3 nap
  • Szerző: Milos Mijatovic
  • Alcím:
  • Sorozat cím:

Attól a perctől, hogy őseink megtanultak két lábon járni, fegyvert fogtak a kezükbe a vadászathoz, megszelídítették a tüzet, a barlangok szürke falára festeni kezdtek, majd létrehozták az első kezdetleges településeket, egészen napjainkig, az emberek tudásvágya, kreativitása és bátorsága volt az az erő, ami táplálta civilizációnk folyamatos és töretlen fejlődését. Elődeink átlépték a tengerek, földrészek, az ég vagy akár az univerzum ismeretlen, rémisztő határait, feltárták az emberi elme mélységeit, és az emberiség utazása még egyáltalán nem ért a végére. Voltak olyan idők, amikor nagyon lassan haladtunk előre a hosszú és rögös úton, máskor mintha egyetlen hatalmas ugrással elértük volna a hegyeket, úgy oldottunk meg korábban megoldhatatlannak tartott problémákat. Ennek a soha véget nem érő csodálatos utazásnak mindig voltak vezető személyiségeik, akik elhivatottságukkal, kreativitásukkal, tudásukkal és bátorságukkal képesek voltak megváltoztatni nem csak a saját generációjuk, de az utánuk jövők életét is. Emiatt gyakran úgy emlegetjük őket, ők azok, akiknek munkássága után már semmi nem volt a régi. Napjaink élete még csak nem is hasonlíthatna arra, ami körülvesz bennünket, ha nem lettek volna elődeink elég bátrak, hogy szembenézzenek az ismeretlennel, hogy merjenek máshogy gondolkozni, hogy meglássák a láthatatlant, hogy megpróbálják a lehetetlent.


Ez a sorozat most megismerteti – a legfontosabb eredményeik bemutatásával – azoknak a személyeknek az életrajzát, akik a modern világ gondolatainak, alkotásainak, eredményeinek voltak kimagasló alkotói, képviselői, akiknek a munkássága teljesen új fejezetet nyitott a természettudományok, művészetek vagy a történelem terén. Igaz, hogy a világot formáló emberek sorozat elsősorban általános iskolás tanulóknak készült, de biztosak vagyunk benne, hogy a könyvek akkor is hasznos darabjai lesznek a diákok házikönyvtárainak, miután már elballagtak az iskolából. Később nem pusztán emlékeztetőül szolgálhatnak majd, ami felidézheti Einstein, Dzsingisz kán, Beethoven, Picasso, Joyce vagy a Wright fivérek ismeretét... de ugyanilyen érdekes lesz a következő generáció számára is. Mind a hat könyv tizenöt leírást tartalmaz egy bizonyos témakör legfontosabb személyeiről. A könyvekben így találkozhatsz a legfontosabb tudósokkal, felfedezőkkel, írókkal, zeneszerzőkkel, uralkodókkal, egy kicsit humoros formában, ami a korosztálynak megfelel. A sorozat ezért igen széles körben képes felkelteni az olvasó érdeklődését, és a megszerzett információt a tanulmányai során sok helyen felhasználhatja. Az izgalmas leírásoknak hála biztosan sokan fognak elmélyedni a híres emberek munkásságában, hogy még alaposabb tudásra tegyenek szert szüleik, tanáraik, barátaik segítségével vagy akár egyedül.


Minden könyv végén található még egy oldal rövidebb életrajzokkal, azokról a személyekről, akiket semmi esetre sem lett volna szabad kihagyni. A kíváncsi tanulóknak ez a néhány rövid életrajz nem más, mint egy kisebb ízelítő, amelynek nyomán fel lehet fedezni azokat is, akik legalább olyan fontosak, mint a többi, bővebben tárgyalt híresség. Egyszerűen egy új kaland kezdete.

Általános iskolás gyerekek számára készült ismeretterjesztő sorozat, amelyből a világot formáló emberekről tudhatunk meg fontos és hasznos dolgokat.

A sorozat hat részből áll: Feltalálók, Uralkodók, Írók, Festők, Tudósok, Zeneszerzők.


A könyvben bemutatott zeneszerzők:


Antonio Vivaldi

(1678, Velence, Olaszország–1741, Bécs, Ausztria)

Vivaldi tanár, pap, hegedűművész és a barokk1 korszak egyik legismertebb zeneszerzője volt. Az első darabját 13 évesen komponálta. Legismertebb szerzeményét, a 4 részből álló hegedűconcertót, a Négy évszakot a világ egyik legismertebb klasszikus zeneműveként tartják számon.


Johann Sebastian Bach

(1685, Eisenach, Németország–1750, Lipcse, Németország)

Johann Sebastian Bach német orgonista, hegedű- és csembalóművész1 kiemelkedő képviselője a barokk korszaknak, valamint sokak szerint a világ legnagyszerűbb zeneszerzője. Számos lenyűgöző és hibátlan szerzeményével a barokk stílus a csúcsára ért, valamint a jövőbeli zeneszerzők, írók és költők példaképévé is vált Európa-szerte, munkássága és hatása megkerülhetetlenné vált.


Georg Friedrich Händel

(1685, Halle, Németország–1759, London, Anglia)

Händel barokk zeneszerző, orgonista, cselló- és hegedűművész az operáiról híres. Újításokat hozott a barokk zenébe, például olyan hangszereket, amiket korábban nem gyakran használtak előtte. 42 operát és 16 orgonaversenyt írt, valamint számos más darabot, amelyek különböző műfajokba sorolhatók: duetteket, áriákat, vallási szerzeményeket.


Franz Joseph Haydn

(1732, Rohrau, Ausztria–1809, Bécs, Ausztria)

Haydn a klasszikus korszak1 híres bécsi zeneszerzője volt, akit a szimfóniák apjaként2 emlegetnek. Nemcsak a korabeli zeneszerzőkre volt óriási hatással, hanem a későbbi nagy klasszikusokra is. 108 szimfóniát, 68 darabot vonósnégyesre, 47 zongoraszonátát, kb. 20 operát és sok más egyéb zenedarabot is írt.


Wolfgang Amadeus Mozart

(1756, Salzburg, Ausztria–1791, Bécs, Ausztria)

Mozartot a legtehetségesebb és legfontosabb klasszikus zeneszerzőnek tartják. Munkái felülmúltak mindent, ami akkoriban a zeneszerzés terén ismeretes volt. Azért is ő volt az egyik leghíresebb zeneszerző, mert már gyerekként utazgatott és sok koncerten vett részt, emiatt nagyon sokan megismerték őt Európában, mind a hétköznapi emberek, mind a királyi családok.


Ludwig Van Beethoven

(1770, Bonn, Németország–1827, Bécs, Ausztria)

Beethovent a valaha élt legjobb zeneszerzőként tartják számon. Munkáin az európai zene romantika1 korszakának korai jegyei mutatkoznak. Mogorva és visszahúzódó volt, ami valószínűleg boldogtalan gyermekkorának és hallása fokozatos elvesztésének a következménye. Érdekesség, hogy életének abban az időszakában írta legjobb – és a világ legjobb – műveit, amikor már teljesen süket volt.


Franz Schubert

(1797, Bécs, Ausztria–1828, Bécs, Ausztria)

Beethovenhez hasonlóan Schubert is a romantikus stílus egyik elindítójának számít, rengeteg szerzeményével az egyik leg­gazdagabb életművet hagyta maga után. Zenetanárként sze­rényen élt, ének- és zongoraórákat adott az Esterházyaknak1, miközben barátai, akik tisztelték munkásságát, támogatták őt anya­gilag. Csak a halála után ismerték fel, hogy ő a valaha élt egyik legnagyszerűbb zeneszerző.


Frederic Chopin

1810, Żelazowa Wola, Lengyelország–1849, Párizs, Franciaország

Chopin a romantikus korszak legismertebb lengyel zeneszerzője volt. Főleg zongorára írt dalokat, s több mint 70 zongoraversenyt publikált, valamint olyan szerzeményeket, amelyek lengyel dalokon alapultak, mint pl. mazurkák, polonézek és keringők. Semmilyen más zeneszerzőnek a történelemben nem volt hasonló stílusa. A darabjai technikailag annyira bonyolultak, hogy csak a legtehetségesebb diákok tudják eljátszani őket.


Robert Schumann

(1810, Zwickau, Németország–1856, Bonn, Németország)

Bár nem tudott olyan jól zongorázni, mint a legtöbb előde és kortársa, Schumann művei is minden idők legjobb zeneművei közé tartoznak. Néhány zongoraverseny és szimfónia mellett zenekritikái is híresek. Legjobb szerzeményeihez inspirációt a felesége, Clara iránt érzett szerelméből merített.


Liszt Ferenc

(1811, Doborján, Ausztria–1886, Bayreuth, Németország)

Az a képesség, ahogyan Paganini1 hegedülni tudott, ahhoz hasonlítható, ahogyan Liszt zongorázott. Egy páratlan virtuóz volt lenyűgöző technikával. Néhány szerzeménye a romantikus kor legjobbjai közé tartozik. Manapság már nemcsak zeneszerzőként ismert egész Európában, hanem szerelmi kalandjai miatt is beszélnek róla, amelyek mindig is különösen inspirálták őt.


Giuseppe Verdi

(1813, Le Roncole, Olaszország–1901, Milánó, Olaszország)

Giuseppe Verdi az operáiról volt híres. Azoknak az operáinak a száma, amelyek még ma is legalább olyan népszerűek, mint megjelenésük idején, nagyobb, mint más zeneszerzők összes operája. Zenetanár és karmester volt, egy bizonyos ideig pedig a politikában is tevékenykedett. Nagyon gazdag, de nagylelkű emberként és földbirtokosként tartják számon, aki arra használta fel az operáiból befolyó pénzt, hogy házakat és földeket vegyen.


Richard Wagner

(1813, Lipcse, Németország–1883, Velence, Olaszország)

Wagner az egyik legfontosabb zeneszerzője a romantikus korszaknak. Csakis operákat írt, amelyek a művészet csúcspontját képezték, mivel vegyítették az irodalmat, színházat, a zenét és a balettet. Wagner műveinek hősei főleg a germán mitológiából kerültek ki, míg a zene tele volt drámai motívumokkal, amelyek olyan erős érzéseket váltottak ki a közönségből, mint Beethoven szimfóniái.


Johannes Brahms

(1833, Hamburg, Németország–1897, Bécs, Ausztria)

Brahms zongorista, karmester és zenetanár volt, de mindenekelőtt a romantika korszakának egyik kiváló zeneszerzője. Felülmúlhatatlan volt eredetiségében és abban is, ahogyan a hagyományos stílusokat új elemekkel vegyítette, amelyek a 19. század végén jelentek meg a színpadokon. Szimfóniáiról a legismertebb, de egyéb műveiről is, operáit leszámítva.


Pjotr Iljics Csajkovszkij

(1840, Votkinsk, Oroszország–1893, Szentpétervár, Oroszország)

Csajkovszkij egy orosz zongorista volt a romantikus korszakban, akinek balettjai még ma is páratlanok. Zongoraversenyeket, szimfóniákat, operákat és kórusdalokat írt. Az orosz stílussal egyesített olyan elemeket, amelyeket a nyugat-európai országoktól vett át, míg Olaszországban, Németországban és Franciaországban autentikus orosz zeneszerzőként volt ismert.

Szergej Rahmanyinov

(1873, Oneg, Oroszország–1943, Beverly Hills, USA)

Szergej Rahmanyinov orosz zongoraművész és karmester, sokak szerint a romantika korának utolsó nagy zeneszerzője. Szerzeményei, bár nem volt belőlük olyan sok, remekül mutatják kivételes zenei motívumoknak az elegyét, és nagyon nehéz őket eljátszani. Bár főleg csak zongorára írt darabokat, operákkal kezdte pályafutását. Teljes elismerést csak azután kapott, hogy bemutatta műveit Amerikában.


Akikről még szót kell ejtenünk



Felix Mendelssohn

(1809, Hamburg, Németország–1847, Lipcse, Németország)

Felix Mendelssohn a korai romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, kiváló zongorista, zenetanár és karmester volt. Ő alapította a lipcsei konzervatóriumot. Legjelentősebb művei közé tartozik a Szentivánéji álom (nyitány), az Olasz szimfónia, Verseny két zongorára, a Nászinduló és a Dalok szavak nélkül.


Gustav Mahler

(1860, Kalischt, Csehország–1911, Bécs, Ausztria)

Gustav Mahler zeneszerző és karmester, a kései romantika egyik jelentős képviselője. Tíz szimfóniájáról és néhány más zenekari szerzeményéről a leghíresebb. Munkáiban a stilisztikai átmenet a 19. századi zenei formákból a 20. századi újításokba tisztán kimutatható. Mahler munkásságának fontosságát csak fél évszázaddal a halála után ismerték fel.


Claude Debussy

(1862, Saint-Germaine, Franciaország–1918, Párizs, Franciaország)

Claude Debussy arról volt híres, hogy munkái merőben különböztek mindentől, amit a közönség a 19. század vége és a 20. század eleje között hallhatott. Mivel az impresszionizmus1 és a szimbolizmus2 jegyében alkotott, szinte minden dallamának volt egy furcsa, szinte már torz jellege, ami szokatlan volt a barokk és romantika klasszikus hangzásához képest. Debussy egyedi hangzása legjobban az Egy faun délutánja, a Holdfény és A tenger című műveiben fedezhető fel a leginkább.


Igor Sztravinszkij

(1882, Lomonoszov, Oroszország–1971, New York, USA)

Igor Sztravinszkijt, aki zongorista és karmester volt, a neoklasszicizmus3 megalapítójaként tartják számon. Nagy befolyása volt a 20. század végi zeneszerzőkre. A karrierjét egy orosz balett-társulatnál kezdte, akikkel hírnevet szerzett Svájcban, majd Franciaországban és végül Amerikában is. Több mint 100 művet írt, ezek közül a legjelentősebbek a Tavaszi áldozat, A tűzmadár és a Petruska című balettek, A csalogány című opera, valamint a Szimfónia három tételben.


Carl Orff

(1895, München, Németország–1982, München, Németország)

Bár eredetileg a Carmina Burana című operájáról ismerte őt a közönség, Carl Orff befolyásos és jelentős zeneszerző volt, aki újra egyesítette a különböző művészeti ágakat, mint a zene, a költészet, a tánc, a színház egy modern zenei és színpadi előadás keretében. Ezt a módszert ő „Elementáris zenének” nevezte, amit manapság már mindenhol játszanak: a modern színháztól kezdve a koncerteken át egészen a filmekig.


George Gershwin

(1898, Brooklyn, USA–1937, Los Angeles, USA)

George Gershwin zongorista volt, aki arra használta tehetségét, hogy az amerikai utcai blues4 zenészek dallamaiba belecsempésszen klasszikus elemeket és fordítva. Ez a kombináció ideális volt a Broadway5 zenéihez, amiken Gershwin dolgozott. Számos filmhez komponált zenét. Legismertebb művei közé tartozik a Porgy és Bess című opera, A kék rapszódia és az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus dzsessz dala.

Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!