Szerző: Milos Mijatovic

Tudósok (Világot formáló emberek)

Akció Tudósok (Világot formáló emberek)
Alcím: Világot formáló emberek

  • belív: színes
  • Védőborító: nincs
  • Oldalszám: 36
  • Méret: 21x27 cm
  • Kötés: keménytáblás
  • Kiadó: TKK

1 000 Ft 1 690 Ft   -41%
  • Termékkód: 7686
  • Elérhetőség: 2–3 nap
  • Szerző: Milos Mijatovic
  • Alcím: Világot formáló emberek
  • Sorozat cím:

Általános iskolás gyerekek számára készült ismeretterjesztő sorozat, amelyből a világot formáló emberekről tudhatunk meg fontos és hasznos dolgokat.

A sorozat hat részből áll: Feltalálók, Uralkodók, Írók, Festők, Tudósok, Zeneszerzők.



A könyvben bemutatott Tudósok:


Szürakuszai Arkhimédész

(Kb. i. e. 287, Szürakusza, ókori Görögország – i. e. 212, Szürakusza, ókori Görögország)

Arkhimédész a legjelentősebb ókori matematikus volt. Ő volt az, aki először határozta meg a pí1 hozzávetőleges értékét, megalkotta az emelők törvényét, és lehtővé tette a különböző anyagok mérését. Geometriai számításai a mai napig helytállóak, és a matematika tudomány alapjait képezik.


Nikolausz Kopernikusz

(1473, Torun–1543, Frombork)

Nikolausz Kopernikusz csillagász volt, matematikus, jogtudós, gazdasági szakember, festő, aki élete nagy részét papként töltötte. Habár már az ókori görögök is gyanították, hogy a Föld nem az univerzum központja, csak Kopernikusz volt az, aki ezt bebizonyította. Őt tartják az első olyan csillagásznak, aki a bolygók valódi mozgását feltárta.


(1564, Pisa–1642, Firenze)

Galileo Galilei csillagász, fizikus, matematikus és filozófus volt, aki nagyban elősegítette a természettudományok fejlődését. Ő épített elsőnek optikai teleszkópot1, amivel a csillagokat és a bolygókat vizsgálhatta. Feltalálta a katonai iránytűt és még számos más hasznos dolgot, de többek között leírta a mozgás fontos törvényeit is. Galilei – Kopernikuszhoz hasonlóan – azt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.


Antonie van Leeuwenhoek

(1632, Delft–1723, Delft)

Leeuwenhoek posztókereskedő volt, de mégis a mikrobiológia1 megalkotójaként emlékszünk a nevére. Ő végzett először tudományos megfigyeléseket mikroszkópokkal a nagyon apró lények világában. A mikroszkóp képes felnagyítani azokat a nagyon-nagyon apró élőlényeket és élettelen formákat, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk. Galileivel ellentétben Leeuwenhoek nem a távoli égitesteket kezdte el tanulmányozni, hanem a bennünket körülvevő világ legapróbb hétköznapi részleteit.


Isaac Newton

(1643, Lincolnshire–1727, London)

Sir Isaac Newton fizikus, metamatikus, csillagász volt. Sokan a történelem legfontosabb tudósának tekintik. Matematikai felfedezései, különösen a természet működését leíró törvényei nagyobb mértékben befolyásolták a tudományok fejlődését, mint bárki más munkássága előtte. A Brit Királyi Természettudományos Társaság elnöke volt, és Cambridge2 egyetemén matematikaprofesszor. Lovaggá ütötték, ezért a neve előtt viselhette a «Sir» (kiejtve: szőr) előtagot, ami Angliában a legnagyobb kitüntetések egyike, amit valaki megkaphat.


Charles Darwin

(1809, Shrewsbury–1882, Down)

Darwin biológus volt, aki elméleteivel és munkásságával megalapozta a modern biológia és a fajok fejlődésének tudományát. Darwin munkássága előtt azt hitték, hogy minden létező fajt külön teremtettek meg, és azok változatlanok. Darwin azonban azt állította, hogy a környezet hatására és a túlélésért folytatott küzdelemben a fajok nagyon lassan, de változnak. Sok fajnak ugyanaz lehetett az őse, de más és más környezeti hatás miatt egymástól eltérő fajok alakultak ki. Ezt ő természetes kiválasztódásnak nevezte el, azt a folyamatot pedig, hogy a fajok folyamatosan változnak: evolúciónak.


Gregor Mendel

(1822, Hyncice–1884, Brno)

Gregor Mendel cseh biológus, matematikus és pap volt. A genetika megteremtője, a gének, az öröklődés és az élőlények genetikai variációinak kutatója. Ő volt az első, aki egy matematikai modellel vezette le az öröklődés folyamatát (a zöldborsók keresztezésével végzett kísérletei alapján). Mendel felfedezései annyira előremutatóak voltak, hogy csak jóval halála után ismerték fel az igazi értékét.


Nikola Tesla

(1856, Smiljan–1943, New York)

Tesla életét szentelte találmányainak és az elektromosság kutatásának. Számos eszközt talált fel, amelyek nélkül a mai modern világ elképzelhetetlen lenne a ma ismert formában. A modern kori életünk egyik atyja, és elképzelései ma is inspirálóan hatnak a legújabb kutatásokra. Mindezen eredmények ellenére, és hogy életében világhírnévre tett szert, mégis szegényen és magányosan halt meg egy amerikai hotelben.


Sigmund Freud

(1856, Freiberg–1939, London)

Freud híres orvos volt, aki az emberi elme bonyolult működését vizsgálta. Kifejlesztett egy rendszert, amiben közreadta elméleteit, és több mint 40 könyvet írt erről, de tanulmányokat is jegyzett. Még ha ma már sok helyen meg is cáfolták tanait, Freud elképzelései az első komoly lépéseket mutatják azon a nagyon hosszú úton, amely felfedi azokat a rejtett összefüggéseket, amelyek gondolataink, tetteink mögött állnak.


Marie Curie

1867, Varsó–1934, Passy

Marie Curie ünnepelt fizikus és kémikus volt, aki felfedezett két radioaktiv kémiai elemet1. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat2 kapott, ráadásul kétszer is, és ő volt az első női professzor a híres francia egyetemen, a Sorbonne-on. Sajnálatos módon épp az okozta a halálát, amit felfedezett: a radioaktív sugárzás. A felfedezések után ugyanis még nem ismerték fel a jelenség káros hatásait.


Albert Einstein

(1879, Ulm–1955, Princeton)

Einstein híres fizikus volt, és sokak szerint a legintelligensebb ember a világon. Felfedezései mindörökre megváltoztatták mindazt, amit addig gondoltunk a bennünket körülvevő világról. Egyik felfedezéséért Nobel-díjat is kapott. Halála után orvosok konzerválták az agyát, és tanulmányozni kezdték, hogy kiderítsék, hogyan volt képes Einstein felfedezni és megérteni azokat a dolgokat, amelyek a legtöbb embernek még ma is alig érthető.


Niels Bohr

(1885, Koppenhága–1962, Koppenhága)

Niels Bohr nagy névnek számít a tudósok között, különösképpen azok között, akik az atomokat tanulmányozták. Einstein bebizonyította, hogy az atomok léteznek, Bohr pedig felfedezte, hogyan épülnek fel. Ezért és még számos más nagyon fontos felfedezésért sok kitüntetést kapott, köztük a Nobel-díjat is. Ő az atomfizika és a kvantumfizika egyik megteremtője. Ezek azok a tudományágak, amelyek az anyag legapróbb alkotóelemeivel és azok tulajdonságával foglalkoznak.


Edwin Hubble

(1889, Missouri–1953, Kalifornia)

Hubble csillagász, ügyvéd, katona, bokszoló, kosárlabdázó volt, és egyben a világ egyik legnagyobb tudósa. Nagy teljesítményű teleszkópok segítségével a nagyon távoli égitesteket és jelenségeket tanulmányozva bebizonyította, hogy az univerzum folyamatosan tágul, és hogy sokkal nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezzel lefektette a modern csillagászat alapjait. A 20. század legnagyobb teljesítményű űrteleszkópját róla nevezték el.


Enrico Fermi

(1901, Róma–1954, Chicago)

Fermi egy újabb tudós, aki az atomok titkait kutatta – nagy sikerrel. Ő ismerte fel, hogy az atomok hatalmas energiát hordoznak, és részt vett az első atomreaktor megalkotásában is, amellyel ezt az atomokban lévő nagyon nagy energiát hasznosítani lehet. Megkapta a fizikai Nobel-díjat is, és az első atombombát megalkotó tudományos csapatnak is tagja volt.


Carl Sagan

(1934, New York–1996, Washington)

Sagan csillagász volt és fizikus. Az asztrobiológia megalkotója, amely tudományág elsődleges feladata az élet lehetőségeinek tanulmányozása más bolygókon. Több bolygó felszínét helyesen meghatározta, amivel például segítette az űrhajósokat a holdra szálláskor. Kidolgozott egy üzenetet is, amellyel a lehetséges más intelligens életformáknak üzent. Számos könyvet írt a csillagászatról és a híres «Kozmosz» amerikai tv-sorozatban ismertette meg a nagyközönséggel a csillagászat legújabb eredményeit.


Akikről még szót kell ejtenünk


Giordano Bruno

(1548, Nola–1600, Róma)

Giordano Bruno csillagász volt, aki Kopernikusz nézeteit vallotta, vagyis hogy nem a Föld a mindenség középpontja, hanem a Nap körül kering, ahogyan a többi bolygó is. Állította, hogy a világ végtelen, és végtelen számú csillag és bolygó található benne. Arról is nyíltan beszélt, hogy létezhet-e élet a többi bolygón, ami a 20. századi kutatókra, mint Carl Sagan is, hatással volt. Az ő idejében az egyház betiltotta a tanait, és eretneknek nyilvánították.


Antoine Lavoisier

(1743, Párizs–1794, Párizs)

Antoine Lavoisier a modern kémia atyja volt. Előtte az emberek nem igazán tudták, mi az égés folyamata, és a vas miért rozsdásodik. Ezeket a jelenségeket tanulmányozva rájött, hogy az égés egy kémiai folyamat eredménye, amiben az oxigén nagyon fontos szerepet játszik nagy mennyiségű energia hozzáadásával. Azt is meghatározta, hogy a rozsdásodás (vagyis oxidálás) szintén az oxigén reakciója. Ráismert, hogy számos kémiai folyamat az élő és élettelen dolgok világában nem más, mint lassú oxidáció. Kimondta az anyagmegmaradás elvét a kémiai folyamatokban.


Louis Pasteur

(1822, Dole–1895, Marnes-la-Coquette)

Louis Pasteur kémikus volt, a modern gyógyszerészet atyja. Bebizonyította, hogy Leuwenhoek4 feltevése – miszerint a baktériumok okozhatják a betegségeket – igaz. Elkészítette az első védőoltást veszettség ellen, amihez legyengített baktériumokat használt fel. Ez a védőoltás segíti a szervezetet abban, hogy a jövőbeni fertőzéseket felismerje. A bort sikerült megóvnia a romlástól azzal, hogy majdnem 100 Celsius-fokra hevítette. Ez a hőmérséklet elpusztítja a baktériumokat és más kórokozókat, amelyek az ételek és italok romlását okozzák. Ezt a tartósítási eljárást a tiszteletére ma is pasztörizálásnak nevezik.


Dmitri Mengyelejev

(1834, Tobolszk–1907, Szentpétervár)

Mengyelejev kémikus volt, aki megalkotta a modern periódusos táblázatot, amely magában foglalja a kémiai elemek listáját. Előtte már sokan próbálkoztak rendszerbe szedni az elemeket a tulajdonságaik szerint, de volt, aki az atom proton-, neutron- vagy elekronszáma alapján próbált rendet tenni. Mengyelejev azt gondolta, kell lenni egy sokkal egyszerűbb rendszernek, ami magában foglalja az összes kémiai elemet. Tizenhárom évig dolgozott a táblázatán megszakítás nélkül, és végül sikerrel járt. Táblázata jól rendszerbe foglalja az elemeket, és a mai napig használják.


Carl Gustav Jung

(1875, Kesswil–1961, Zurich)

Pszichiáter volt, aki barátjához és tanárához – Sigmund Freudhoz5 – hasonlóan az emberi viselkedést, a mentális és érzelmi zavarok okát és gyógyítását kutatta. Kezdetben támogatta Freud tételeit a pszichoanalízissel kapcsolatban, később azonban megcáfolta azokat. Saját elméletet dolgozott ki az emberi érzelmek és cselekedetek magyarázatára, amit ő komplex pszichológiának nevezett el. Freuddal ellentétben azt állította, hogy csoportot alkotó embereknek, mint például a nemzeteknek saját karakterisztikájuk van, ami mélyen az egyes emberek tudata alatt egy közös tudattalanban léteznek. Ő ezeket archetípusoknak nevezte el.


Stephen Hawking

(1942, Oxford–2018, Cambridge)

Stephen Hawking híres fizikus, aki megpróbálta a fekete lyukak6 eredetét, hatását és jellemzőit megmagyarázni. Mint oly sok más tudós a XX. század végén és a XXI. század elején, ő is Einstein7 relativitáselméletét és a kvantumfizika törvényeit próbálta egy mindenre kiható törvénybe összerendezni. Ez lenne a mindenség törvénye. Ez ugyan a mai napig nem sikerült, de többek között Hawking munkássága is hatalmas lökést adott mind a fizika, mind a kvantumfizika fejlődéséhez. Hawking fiatal kora óta egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, nyaktól lefelé szinte teljesen lebénult és beszélni sem tudott. Ennek ellenére számtalan egyetemen tartott előadást, oktatott, tv-műsorokban szerepelt, ahol a tudományos nézeteit népszerűsítette.

Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!