A császári Kína története az uralkodók sorrendje szerint
Akció Kínai Császárok Krónikája

Kínai Császárok Krónikája

2 490 Ft 6 500 Ft
  • WebShop ár: 2 490 Ft
  • Termékkód: 6121
  • Elérhetőség: Készleten

A császári Kína története kétezer évet fog át a cserép hadseregével együtt a Kr. e. 3. században eltemetett Első Császártól a Tiltott Város 1911-ben megbukott utolsó lakójáig. A Kínai császárok krónikája beszámol mind a 157 császár életéről és tetteiről, és szemlélteti a császárság rendszerének hihetetlen rugalmasságát, amellyel alkalmazkodott az örökké változó világ kihívásaihoz. A kínai császárság a magas morálfilozófiai elveket hirdető konfucianizmus és a szigorú központosítás kombinációján alapult. Uralkodók és dinasztiák jöttek és mentek, véres felkelések és polgárháborúk dúlták az országot, de a kínai császár mindig a világ legjelentősebb birodalmának vezetője maradt. Különleges férfiak ­ illetve egyetlen esetben egy rendkívüli asszony, Vu Cö-tien ­ portréja rajzolódik ki a történeti adatokból. A korlátlan hatalom sokszorosára nagyította az egyes uralkodók erényeinek és hibáinak jelentőségét. Sokan közülük művelt tudósok és tehetséges festők voltak ­ a Szung-dinasztiabeli Huj-cung császár például festészeti akadémiát alapított. Két nagy dinasztiát is paraszti sorból származó férFak alapítottak. Más császárok viszont gyengék és tehetetlenek voltak, az államügyek intézését eunuchokra, ágyasokra és anyacsászárnékra hagyták. 368 illusztrációval, ebből 126 színes



Tartalom


Előszó


Bevezetés: A Kínai császárság térképe


Az első birodalmak

  i.e. 221-i. sz. 220

      Csin-dinasztia i.e. 221-207

      Han-dinasztia i.e. 206-i. sz. 220


Csin Si Huang-ti feudális királyságok egyesítésével megalapítja a kínai birodalmat

a Csin-dinasztia bukása; a Hanok visszaállítják, megszilárdítják és kiterjesztik a császári rendszert

a Han-dinasztia hanyatlása és bukása


Csin Si Huang-ti egyesítette az országot, de kegyetlen törvényei és az általa elrendelt óriási közmunkák olyan elégedetlenséget váltottak ki, amely 15 év múlva a dinasztia bukásához vezetett. A birodalmat a Hanok egyesítették újra , akik megtartották a Csin központosított államszervezetét, de kiszélesítették a dinasztia támogatói bázisát az adminisztrációt ellátó, művelt hivatalnokokkal, tudósréteggel. A Han-dinasztia négy évszázados uralmát egy trónbitorló, Vang Mang uralma szakította meg. Az interregnum előtti és utáni korszakot Korai ás Késői vagy gyakrabban Nyugati és Keleti Han-korszaknak nevezik. Ez az elnevezés a két főváros, Csangan ( a mai Hszian) és Lojang fekvésére utal.


Zűrzavar, újraegyesítés ás aranykor

      220-907


A Három királyság kora 220-280

A széttagoltság kora  265-589

A Szuj-dinasztia és a Tang-dinasztia  581-907


A Han-dinasztia bukását követő három és fél évszázadot szinte állandó háborúskodás és instabilitás jellemezte. A kínai civilizációt egyszerre fenyegette az északi barbárok fegyveres támadása és egy idegen eredetű vallás, a buddhizmus terjeszkedése. A sztéttagoltság miatt az északi országrész védtelenné vált a sztyeppi népek hódító törekvéseivel szemben. A konfucianizmus nem adott kielégítő választ a kor politikai és gazdasági válságára, ezért az emberek csalódottságukban a buddhizmus felé fordultak, amely kiutat kínált a szorult helyzetből.


Káosz, diplomácia és idegen uralom

       907-1368


Az Öt dinasztia 907-960

Az Északi és a déli Szung-dinasztia 960-1279

A Jüan-dinasztia 1279-1368


Fél évszázados instabilitás az Öt dinasztia korában; intenzív szellemi és művészeti fejlődés a Szungok békés uralma alatt; a Csin Királyság meghódítja az északi országrészt; a Déli Szung császárok megőrzik a kínai hagyományokat; a mongol Kubiláj kán meghódítja egész kínát.

A Tang-dinasztia bukását ötven évig tartó belviszály követte, amelyet az Öt dinasztia korának neveznek. A birodalom egységét a Szungok állították helyre. Három évszázados uralmuk alatt Kína a béke áldásait élvezte. A Szung-kor az intellektuális, művészeti és technikai iinováció nagyszerű időszaka volt. Ekkor keletkezett kínai festészet, irodalom és filozófia számos csúcsteljesítménye. A művelt , jómódú középosztály megrendelőként  járult hozzá a művészetek felvirágzához.


Megújulás és összeomlás

    1368-1911

A Ming-dinasztia 1368-1644

A Csing-dinasztia 166-1911


A Ming-dinasztia helyreállítja a császári hagyomány méltóságát

Pekingben megépül a Tiltott Város

a Ming-dinasztia összeomlása után a mandzsuk elfoglalják Pekinget

Az utolsó császári dinasztia megalapítása

európai behatolás, véres felkelések és a császári Kína bukása


A mingek helyreállították a kínai császári hagyomány tekintélyét. a Majd egy évszázados idegen uralom után tudtosan felélesztették az ősi kínai szokásokat és tradíciókat. A birodalom közel háromszáz évig viszonylagos békét élvezett. A 15. század közepétől kezdve egy rövid terjeszkedési periódust követően a megújuló mongol támadások és az újonnan felemelkedett Mandzsu Birodalom defenzívába szorította a Ming-államot. Kína befelé fordult, és etnocentrikussá vált. A rendkívül autokratikus, erősen központosított kormányzati rendszer, amely az élet minden területén tejhatalmat adott a császárnak, a tehetséges uralkodók alatt hatékonyan működött, de gyenge császárok idején gyakorlatilag bénaságra kárhoztatta az országot.


Válogatott bibliográfia


Az illusztrációk és idézetek forrásai


Mutató