Akció Orosz Cárok Krónikája

Orosz Cárok Krónikája

2 490 Ft 6 990 Ft
  • WebShop ár: 2 490 Ft
  • Termékkód: 6120
  • Elérhetőség: Készleten

Az Orosz cárok krónikája történelmi portrésorozat, amely a 15. század végétől a 20. század elejéig követi végig a híres és kevésbé híres cárok életét. A hírnév hátterében húzódó tényeket világítja meg: Rettenetes Iván zsarnokságát, amihez Sztálinig sem volt fogható; a nyugati mintákat meghonosító Nagy Péter reformjait; a hatalmat megragadó, akaratos német hercegnő, Nagy Katalin működését, akit a felvilágosodás eszméi és a másik nem iránti vonzalma tett híressé; II. Sándor határozatlanságát a sorsdöntő változások idején. Bemutatja a kevésbé híres, de legalább ilyen érdekes uralkodókat is: a csak hitében erős I. Fjodort, a melegszívű, de hirtelen haragú Alekszej Mihajlovicsot és a durva tréfákat kedvelő Anna cárnőt. Az Orosz cárok krónikája a nagy összefüggésekre is rávilágít. Hogyan fejlődött a moszkvai székhelyű, apró fejedelemség a Baltikumtól a Csendes-óceánig terjedő birodalommá? Milyen szerepet töltött be az ortodox egyház a cárizmus kialakulásában? Miért jött létre a nyugatitól oly eltérő politikai és társadalmi intézményrendszer Oroszországban? Időgrafikonjaival, adattábláival, idézetanyagával és lenyűgöző illusztrációival az Orosz cárok krónikája egyszerre izgalmas olvasmány és hasznos kézikönyv, színes történelmi tabló egy birodalomról és sajátos kultúrájáról, amely jelentős hatást gyakorolt Európa és a világ történelmére.  229 illusztráráció, ebből 100 színes


Tartalom:


Előszó: A cárok élete


Bevezetés: A cárizmus háttere


A cárizmus megalapozása és működtetése

Az orosz területek gyarapítása; Rettenetes Iván megalapozza az Orosz Birodalmat; a ,,zavaros időszak"

A Rurikok (1462-1597 között)

A ,,zavaros időszak" (1598-1613)


Az első cárok közül Rettenetes Iván és Borisz Godunov a két legismertebb. Előbbi legendás könyörtelenségéről, utóbbi Muszorgszkij operájának tragikus végű hőseként. IV. (Rettenetes) Iván volt a Moszkvai Oroszország (Moszkóvia) első uralkodója, akit cárrá szenteltek. ( A szó a latin ceasarból ered.) Ezt a címet esetenként már az apja és a nagyapja is használta. Bár az első cárok az ,,autokrata" titulust is használták, e fogalom nem rendelkezett preciz közjogi tartalommal.


A Romanovok Felemelkedése

Egy új dinasztia; Oroszország nyitottab lesz a nyugati hatásokra; Nagy Péter európai nagyhatalommá teszi Oroszországot

A 17. században befejeződött az a folyamat, amellyel az orosz néptömegeket jobbágysorba taszították. Az Orosz Birodalom folytatta a terjeszkedést. A Romanov-dinasztia hatalmának megszilárdításában fontos szerepet játszó ortodox egyházat teológiai és liturgiai viták osztották meg, és az ebből fakadó egyházszakadás (raszkol) tartósan gyengítette.


A Cárizmus fénykora

A ,,gárda cárnői" ; Nagy Katalin modernizációs kísérletei; I. Sándor Oroszországának szerepe Napóleon bukásában

Az 1725 és 1762 közötti időszakban az orosz trón utódlását a gárda határozta meg, és a hatalom az arisztokratacsoportok és udvari kegyencek kezében öszpontosult. Ennek ellenére I. Katalin, Anna és Erzsébet uralmát nem csupán a léhaság és a pangás jellemezte. Az udvari kultúra fejlődésével megerősödött a monarchia presztízse, Oroszország gazdasági fellendülésen ment keresztül, és európai befolyása növekedett.


A modernizáció kihívásai

Uralkodók sora szembesült a kérdéssel; korszerűsíthetnek-e úgy, hogy ne csökkenjen a hatalmuk; a növekedés válságai meggyengítették, végül összeroppantották a Romanov-házat

Mind a négy utolsó Romanov ugyanazzal a dilemmával nézett szembe. Birodalmuk erejét csak úgy őrizhették meg, modernizálják a gazdaságot és a közigazgatást, de a modernizálás magában foglalja egy olyan művelt osztály felemelkedését, amely előbb-utóbb óhatatlanul megkérdőjelezi a fennálló rendet, és szerepet követel magának a kormányzásban.


Epilógus


Válogatott bibliográfia


Az illusztrációk és idézetek lelőhelyei



Mutató