Szerző: Milos Mijatovic

Feltalálók (Világot formáló emberek)

Akció Feltalálók (Világot formáló emberek)


  • belív: színes
  • Védőborító: nincs
  • Oldalszám: 36
  • Méret: 21x27 cm
  • Kötés: keménytáblás
  • Kiadó: TKK

1 000 Ft 1 690 Ft   -41%
  • Termékkód: 7685
  • Elérhetőség: 2–3 nap
  • Szerző: Milos Mijatovic
  • Alcím:
  • Sorozat cím:

Általános iskolás gyerekek számára készült ismeretterjesztő sorozat, amelyből a világot formáló emberekről tudhatunk meg fontos és hasznos dolgokat.

A sorozat hat részből áll: Feltalálók, Uralkodók, Írók, Festők, Tudósok, Zeneszerzők.



A könyvben bemutatott feltalálók:

 Szürakuszai Arkhimédész

(i. e. 287, Szürakusza, ókori Görögország–i. e. 212 körül, Szürakusza, ókori Görögország)

Arkhimédész volt a világ egyik legnagyobb matematikusa Newton és Gauss mellett. Egész életét a tudománynak szentelte. Ő volt az első, aki hozzávetőlegesen meghatározta a pi1 értékét. Bevezette a sűrűség fogalmát, és fürdőzés közben fedezte fel a felhajtóerőt. A nagy találmányai közül sokat használtak a például a mezőgazdaságban, és mértani tételei még mindig a matematika nélkülözhetetlen részei.


Johannes Gutenberg

(1398 körül, Mainz, Németország–1468, Mainz, Németország)

Gutenberg német kovács és feltaláló volt. Feltalálta és tökéletesítette a szedhető betűs nyomdagépet, ami papírra és pergamenre1 is nyomtatott. Bár hasonló gép létezett már a Távol-Keleten, de Gutenberg gépe lehetővé tette, hogy nagy számban és hatékonyan állítsák elő a könyveket. Ez a technológia forradalmi jelentőségű volt az egész világon, mindenki számára elérhetővé tette a könyveket.


Benjamin Franklin

(1706, Boston, USA–1790, Philadelphia, USA)

Franklin amerikai politikus, író, nyomdász és termékeny feltaláló volt. Ráadásul egyike az amerikai alapító atyáknak. Eredményei és találmányai jelentősek a tudományban. Neki köszönhető, hogy ma villámhárítót, hűtőszekrényt, elektromos akkumulátort, bifokális szemüveget, úszó- uszonyokat és még rengeteg más eszközt használhatunk.


James Watt

(1736, Greenock, Skócia–1819, Handsworth, Anglia)

Watt skót gépészmérnök volt. Az ipari forradalom1 atyjának tartják, az embernek, aki „mozgásba hozta a világot”. Javított Newcomen alig hatásos gőzgépén, létrehozott egy eszközt a szobrok másolására, kidolgozta a lóerő fogalmát, amit a járműmotorok teljesítményének mérésére használtak. A Királyi Természettudományos Társaság tagja volt Londonban. A teljesítmény mértékegységét, watt (W), róla nevezték el.


Samuel Morse

(1791, Boston, USA–1872, New York, USA)

Morse amerikai festő és feltaláló volt. Megépítette az első távolsági, elektromos szövegközvetítő eszközt, a telegráfot1, azaz a távírót. Megalkotott egy speciális nyelvet is, amelyben elektromos impulzusok sorát lehet betűkké és számokká lefordítani. Morse távírója hozzájárult a vasút, a katonai technológia, az ipar és a postai szolgáltatások fejlődéséhez.


Éteinne Lenoir

(1822, Mussy-la-Ville, Belgium–1900, La Varenne-Sainte-Hilaire, Belgium)

Étienne Lenoir belga mérnök volt, aki a hatékony belső égésű motort fejlesztette ki egy korábbi, nem hatékony típusból. Ez jelentős fordulóponthoz vezetett a gépjárművek tervezésében. A motor működésének elvét a mai napig alkalmazzák minden olyan járműben, melyek fosszilis üzemanyagot használnak. Továbbá hozzájárult Morse távírójának továbbfejlesztéséhez és a galvanizáláshoz is, amikor elektromos árammal hozunk létre fémbevonatot.



Alfred Nobel

(1833, Stockholm, Svédország–1896, San Remo, Olaszország)
Nobel elsődleges találmánya a dinamit, ez az újfajta robbanóanyag hozzájárult az ipari fejlődéshez, különösen a bányászatban. Azonban a dinamit miatt bekövetkezett legjelentősebb változás  a csatatéren és a katonai fegyverek gyártásában történt. Nobel több száz dolgot talált fel, és életre hívta a híres Nobel-díjat. Vegyész, mérnök és üzletember volt.


Alexander Graham Bell

(1847, Edinburgh, Skócia‒1922, Baddeck, Kanada)
Bell skót tudós és feltaláló, legismertebb  találmányát ma szinte minden háztartásban megtaláljuk: ez a telefon. Továbbá Bell híres a légi közlekedés és a tengerészet területén feltalált eszközökről is. Számos technikát is feltalált, amelyek segítettek a siketeknek és a nehezen hallóknak abban, hogy megtanuljanak beszélni. Ő volt a Bell Telefon Társaság alapítója, ma AT&T néven ismert.


Thomas Alva Edison

(1847, Milan, USA–1931, New Jersey, USA)
Edison a történelem egyik legtehetségesebb feltalálója volt. Több mint ezer találmányt szabadalmaztatott, melyek közül a legnépszerűbb a fonográf és az elektromos lámpa. Bár nem minden felfedezése járt sikerrel, jelentősen befolyásolták a 20. század hétköznapjainak életszínvonalát. Még mindig a modern világ technológiai fejlődése egyik alapítójának tekintik.


Nikola Tesla

(1856, Smiljan, Osztrák Császárság – 1943, New York, USA)
Tesla a világ legragyogóbb elméi közé tartozik. Az elektromos áramot és annak felhasználási módjait kutatta. Életünk ma elképzelhetetlen lenne a számtalan olyan készülék nélkül, amelyet feltalált. Annak ellenére, hogy világhírűvé vált, ez a nagy zseni magányosan és elszegényedetten hunyt el egy New York-i szállodában.


A Wright fivérek

Wilbur(1876, Milville, USA–1912, Dayton, USA)
Orville(1871 Dayton, USA–1948, Dayton, USA)
A Wright fivérek amerikai pilóták és repülőgépgyártók voltak, akik a világon először repültek motoros repülőgépen. Az általuk épített repülőgépet maguk vezették, találmányukkal hivatalosan megkezdődött a repülés korszaka, amely örökre megváltoztatta a világot.


Guglielmo Marconi

(1874, Bologna, Olaszország–1937, Róma, Olaszország)
Az olasz mérnök és fizikus, Guglielmo Marconi tekinthető a rádió feltalálójának. Ő volt az első, aki megmutatta a hosszú távú rádióátvitelt, amellyel az egyik úttörőjévé vált a vezeték nélküli távírónak.


J. Robert Oppenheimer

(1904, New York, USA–1967, New Jersey, USA)
Oppenheimer amerikai fizikus volt, akit az „atombomba atyjaként” tartanak számon. Ő volt felelős a Manhattan projektért, minden idők legnagyobb mérnöki programjáért. A második világháború idején létrehoztak egy híres tudósokból álló csapatot, akiket megbíztak az atombomba megépítésével. Két bomba készült el, mindkettőt 1945-ben felhasználták két japán város nukleáris bombázásához, nevük örökre beégett a történelembe: Hirosima és Nagaszaki.


Martin Cooper

(1928, Chicago, USA)
1973-ban, miközben egyszerű mérnökként dolgozott egy kis cégnél, a Motorolánál, Martin Cooper megváltoztatta a világot anélkül, hogy észrevette volna. Csapatával együtt feltalálta az első mobiltelefont, és a Motorola világhírűvé vált. Akkor a mobiltelefon technológiai csoda volt és mára nélkülözhetetlen lett.


Kahn és Cerf

Robert ˮBob” Kahn, 1938, New York, USA
Vinton ˮVint” Cerf, 1943, New Haven, USA
Bob Kahn és Vint Cerf vezető tudósai voltak az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kijelölt szakértői csoportnak, amely számítógépes hálózat kiépítésén dolgozott. A találmányuk, az internet a mindennapi életünk fontos része lett.


Akikről még szót kell ejtenünk

Michael Faraday
(1791, Newington Butts, Anglia–1867, Hampton Court, Anglia)
Faraday angol fizikus és kémikus volt, aki számos felfedezéssel hozzájárult a világ fejlődéséhez, mind az elektromágnesesség és elektrokémia területén. Legjelentősebb munkája a villamos energiához kapcsolódik. Ő fedezte fel az elektromágneses indukciót, amely lehetővé tette a villamos energia használatát, új, erőteljes technológiát. Az elektromágneses forgás az elektromos motorok működési alapelve. Egy forradalmi utat kezdett el, amit Edison1 találmánya és Tesla felfedezése, a váltakozó áram lendített tovább.

Alessandro Volta
(1745, Como, Olaszország–1827, Como, Olaszország)
Volta olasz fizikus volt, akit felfedezése, a róla elnevezett Volta-elem (galvánelem) és a Volta-oszlop, ami valójában az első akkumulátor volt, tett híressé. Már gyermekként lelkesedett az elektromos jelenségek iránt. Kutatási vágyát Benjamin Franklin munkássága ébresztette fel. Felfedezett egy gázt, a metánt4. Volta akkumulátora réz és cink lemezekből állt, kénsav5 és asztali só oldatában áztak egyenlő távolságban a filcdarabok. Abban az időben ez volt a legmegbízhatóbb áramforrás.


Louis Pasteur
(1822, Dole, Franciaország–1895, Marnes-la-Coquette, Franciaország)
Az egész modern orvostudomány alapja ennek a nagyszerű kémikusnak a felfedezésén nyugszik. Legjelentősebb felfedezése a veszettség elleni vakcina. Mesterségesen gyengített baktériumokat használt, és szérumként adta be őket, hogy erősítse az immunrendszert, és képes legyen harcolni a lehetséges fertőzéssel szemben. Az összes ismert oltóanyag ezen az elven alapul. Továbbá felfedezte a pasztörözés folyamatát. Ez úgy bizonyítható, ha például a bort valamivel kevesebb mint száz fokra melegítik, a szennyeződést okozó baktériumok és a mikroorganizmusok elpusztulnak. Ugyanezt az elvet alkalmazta más élelmiszerek fogyaszthatóságának megőrzésére is.


Henry Ford
(1863, Greenfield Township, USA–1947, Dearborne, USA)
Henry Ford volt az az ember, aki gondoskodott arról, hogy az autó ne csak egy álom legyen. Ez az amerikai vállalkozó alapította meg a híres Ford Motort, A vállalat ma is sikeres. A mechanikáról szerzett tudását apja műhelyében sajátította el, itt mezőgazdasági gépeket javított. A négykerekűek megszállottja volt, már fiatalon megépítette első járművét, amely üzemanyagként benzint használt. A quadricycle négy kerékkel rendelkező jármű volt, amelyet kéthengeres motorral szereltek fel. A Westinghouse-nál dolgozott, ahogy Tesla is, és az onnan szerzett tudás felhasználásával megépítette az első autót. Ezután elkezdte saját autógyártását, és híres T-modellje meghódította a világpiacot.


Alexander Fleming
(1881. Darvel, Skócia–1955, London, Anglia)
Ezt a skót biológust az első antibiotikum felfedezése tette világhírűvé – ez a penicillin. Történelmi jelentőségű felfedezése egy véletlen eredménye, a furcsa laboratóriumi szokásai miatt következett be. Elég hanyag és rendetlen volt, így egy alkalommal megfeledkezett róla és a Petri-csészében6 hagyott néhány baktériumkultúrát. Szennyezettek voltak, és Fleming észrevette, hogy ez a Penicilium nemzetségbe tartozó gomba megállítja a baktériumok fejlődését. Elkezdte használta ezt a szérumot, melyet penicillinnek nevezett el. Ezt az antibiotikumot ma is használják számos bakteriális fertőzés kezelésére. Fleming felfedezéséért Nobel-díjat kapott.


Wernher von Braun
(1912, Wirsitz, Német Császárság–1977, Alexandria, USA)
A híres német rakétamérnöknek hosszú és nagyon izgalmas élete volt, mindez a ballisztikus rakéta feltalálásával kezdődött, majd a Harmadik Birodalom tisztjeként folytatódott. Az amerikai rakétaprogram egyik vezető mérnöke lett a Hold meghódításában, az Apollo-programban. Ő találta fel a V–1 és V–2-es rakétákat, melyek nagy távolságban is hatalmas pusztító erővel rendelkeztek, ezeket a náci Németország a második világháború alatt vetette be. A háború után az Egyesült Államokba vitték, ahol folytatta az űrkutatást. Miután megalapították a NASA-t, csapatával együtt a „Szaturnusz” nevű rakétán dolgozott, amely az Apollo-program részét képezte, ami az Egyesült Államokat eljuttatta az első holdra szálláshoz. Később is rakétákat épített, illetve űrrepülőgépeket a Mars bolygón való leszálláshoz.
Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!