Szerző: Joel Levy

Elveszett kincsek atlasza - Mesés kincsek, rejtélyes műtárgyak, izgalmas legendák, felfedezések.

Akció Elveszett kincsek atlasza - Mesés kincsek, rejtélyes műtárgyak, izgalmas legendák, felfedezések.


  • belív: színes
  • Védőborító: van
  • Oldalszám: 176
  • Méret: 240 × 280 mm
  • Kötés: kemény fedeles, cérnafűzött
  • Kiadó: Kossuth Kiadó

  • Termékkód: 7249
  • Isbn: 9789630965033

2 990 Ft 6 990 Ft   -57%

Az embereket minden korban izgatták a kincsvadászokról és az általuk talált rejtelmes, majd eltűnt kincsekről szóló történetek. E kötet feltárja a legértékesebb és legkülönlegesebb műkincsek sorsát Tutanhamon sírjától Dzsingisz kán mesés hadizsákmányáig. Az eltemetett arany-, ezüst- és drágakőkincsek mellett olyan műtárgyakkal is foglalkozik, amelyek tudományos vagy technikai jelentőségűek, mint az antiküthérai mechanizmus vagy bagdadi elem; kulturális vagy vallási fontosságúak, mint a Lewis-szigeti sakkfigurák vagy a bámijáni Buddhák. Szó esik a mindmáig hiányzó kincsekről is a legendás Szent Gráltól El Dorádó gazdagságáig. A kötetben megtaláljuk a legújabb régészeti felfedezéseket, és megismerkedhetünk az archeológia legizgalmasabb kutatási módszereivel. E gazdagon illusztrált kötet nem hiányozhat mindazok könyvespolcáról, akik szívesen mélyednek el az ősi civilizációk rejtelmeiben.

A könyvben tárgyalt kincsek más és más történelmi korokhoz, helyszínekhez kapcsolódnak. Megtalálni közöttük uralkodók irdatlan kincsét, de olyan kincseket is, melyek nem alapanyaguk, hanem jelentéstartalmuk miatt felbecsülhetetlenek; kincseket, melyek elpusztultak, és másokat, amelyek soha nem is léteztek. Néhányukat megtalálták, mások azonban ma is hiányoznak, és további elszánt és intenzív kutatással próbálnak a nyomukra akadni...


Tartalom:


Bevezetés -  Az arany szinte a kincs szinonimája, talán mert az emberekben mindkettő hasonló képzetet kelt: a szépségét, a rendkívüli értékét, a ritkaságét.

A kincsek rabul ejtenek minket, mivel mindezeket ötvözik: felkavarják a mindannyiunkban meglévő anyagias, birtokló ösztönöket, de képzeletünket is izgatják. A kapzsiság, a romantika, a kaland és izgalom érzéseit korbácsolják fel, melyek olyan változatos forrásokból táplálkoznak, mint gyerekkorunk meséi, a történelmi tudás, a filmes szuperprodukciók, a néphagyomány és a megggazdagodás vágyálmai.


Első fejezet - Eltemetett kincsek


- Régészeti értelemben minden kincsnek számít, az ókori bevásárlólistáktól a római fogpiszkálókig. De a nagyközönség szemében mindenekfelett egy kép jelenik meg - egy drágakövekkel és aranyérmékkel megtömött ládáé, amely a föld alól vagy egy titkos kamrából került elő. Ez a kép a valóságon alapul - az emberiség történelmének jelentős részében nem álltak rendelkezésre bankok vagy páncélszekrények, és az értékek megörzésének legjobb módja az volt, hogy eldugták őket, különösen a letelepedést megelőző időkben. Értékes tárgyakat más okból is elrejtettek vagy elástak. A rituális felajánlás sok vallás és hitvilág közös jellemzője, mely révén a jó szerencsét és az istenek jóindulatát próbálták elnyerni. Sok helyen képzelték azt - és van , ahol ez máig fennmaradt -, hogy a holtakkal eltemetett tárgyak azok segítségére lehetnek a túlvilágon. A régészek számára igen hasznos a kincsek eltemetésének szokása, mivel így megőrződik az, ami máskülönben elveszhetne. A kincsvadászok még több hasznot húznak belőle, mivel megadja a lehetőségét annak, hogy kincses ládára bukkanjanak. Ez a fejezet számos olyan kincs történetét meséli el, amelyeket elástak vagy másképp elrejtettek, és ezután előkerültek, és olyanokét, amelyeket máig nem sikerült megtalálni.


- A baktriai kincs és az Aranydomb


Közép-Ázsia egyik legnagyobb régészeti lelete, a baktriai kincs túlélte az inváziók pusztítását, a fosztogatást, a fanatikus gyűlölködést és a kapzsiságot. E gyönyörű, néha megindító darabokból álló gyűjtemény szerves része Afganisztán nemzeti örökségének, emléket állítva az országot ért változatos kulturális behatásoknak és régi lakói művészi kéoességeinek.


- Az oxusi kincs


A selyemút banditái, egy rettenthetetlen brit tiszt lovagias tette a Birodalom legvégső határain; egy felbecsülhetettlen értékű, rendkívüli kincs - mindezek nem egy kitalált kalandregény részletei, hanem az oxusi kincs igaz története. E pénzben ki sem fejezhető, hibátlan állapotú arany- és ezöstlelet az első világbirodalom letűnt dicsőségének állít emléket.


- Perszepolisz,  a szertartások városa


A perzsa uralkodók hatalmuk bizonyítására építették Perszepoliszt, mely állandó rituáléival folyton dicsőségüket, vagy ami még lényegesebb, fennhatóságukat hirdette. A birodalom eme motorját perzsák és más népek együtt működtették, szegény allattvalóktól az ide látogató hatalmasságokig, a gépezet működését pedig kincsek olajozták. Perszepoliszban volt az oxusi kincs eredeti otthona, és valószínüleg itt is készült.


- A mildenhalli kincs


A mildenhalli kincsről a britek többségének a legnagyobb, brit földön talált római kori kincslelet jut az eszébe, de amellett, hogy sok fontos tudnivalót elárul a késői római korról, számtalan kérdést is felvet. Mi az igazság felfedezésévek kapcsolatban? Tényleg milliókkal vágták át eredeti megtalálóját? Hol készült? És vajon kinek a tulajdona volt és miért ásta el?


- A hoxne-i kincs


A valaha talált leghatalmasabb római arany- és ezüstlelet szintén Suffolk vidékéről származik: egy mesés kincsesláda tele ezernyi érmével és csodálatos ékszerekkel, köztük cifra és személyes darabokkal is, amelyek utalnak egykori tulajdonosukra. De a hoxne-i kincs mindenekelőtt egy zavaros időszakra emlékeztet, amely során a római uralom megingott ó, s Britanniára a háború és megszállás sötét századai köszöntöttek.


- A cuerdale-i kincs


Az Oroszországon kívül talált legnagyobb viking ezüstlelet - az angliai Cuerdale-ben 1840-ben felfedezett kincsesláda - tartalmát Európa minden szegletéből szedték össze - kereskedelemmel és zsákmányolással-, és valószínüleg katonai hadjáratra akarták elkölteni, az is lehetséges, hogy Írország viking megszállására. A kincs eleven képet fest a vikingek 10. századi gazdagságáról, hatalmáról és ambícióiról.


- A román nemzeti kincs


Románia és Oroszország kapcsolatát beárnyékolja a román nemzeti kincs kérdése - egy egész nemzet hatalmas értékű kulturális öröksége, amit a háború pusztítása elől helyeztek távol biztonságba, de utána visszatartottak a forradalom zűrzavarában. Vajon mekkora hányada hiányzik a kincsnek, hol van most, és mikor kapja vissza Románia, ha erre egyáltalán sor kerülhet?


- A Seuso-kincs


Gyilkosság, csalás és csempészet árnya vetül a ragyogó Seuso-kincsre, e jelentős, de sötét sorsú késő római ezüstkollekcióra. A brit főnemesi tulajdonosa által ,,elátkozottnal" nevezett kincset egy széfben elzárva tartották a Csatorna-szigeteken, majd nemrég előhozták, ami kérdéseket vetett fel az angol parlament két házában.


- A majkopi kincs


A majkopi kincs, e nagy és széthordott régiséggyüjtemény a Fekete-tenger körüli sztyeppékről nem csupán az antik világ peremén élő kivételesen gazdag és változatos nomád kultúrának állít emléket, de azt is jól példázza, hogy mennyi rablásnak és csempészésnek vannak kitéve a műkincsek, és hogyan szívódnak szét a magángyűjtők körében.


- El Dorado: a legenda születése


Az emberek által kutatott kincsek között kevés volt annyira ígéretes, és térült meg oly kevéssé, mint El Dorado, az Aranyozott mesés gazdagsága. El Dorado, ami egyszerre volt egy hely és egy személy neve, elszánt kincsvadászok egész seregét vonzotta, akik azután elképzelhetettlen nehézségekkel szembesültek és borzalmas kegyetlenségeket követtek el az elveszett inka arany felkutatásának illúzióját kergetve.


- El Dorado: az aranyváros keresése


Ahogy terjedt El Dorado legendája, úgy követelt magának mind több emberéletet. S kapzsi konkvisztádorok egyik expedíciót indították a másik után a kegyetlen vadonba, és sokan az életükkel fizettek ezért. El Dorado olyan hősi utazásokat inspirált, mint Francisco de Orellana útja végig az Amazonason, vagy Lope de Aguirre őrült ámokfutása.


- El Dorado végzetes öröksége


El Dorado drámájának utolsó jelenetei jórészt Guyanában játszódnak, ahol két nagy kalandor vívott hősi harcot az elveszett kincs birtoklásáért, de kölcsönös romboláson kívül ez nem hozott mást, mint a szerencse, a barátok, a szeretteik és végül saját életük elvesztését.


- A Llanganatis-hegység kincse


Magasan, egy barátságtalan ecuadori hegység meredélyei között hatalmas mennyiségű inka arany fekszik századok óta rejtve a konkvisztádorok elől, rendkívüli természetes akadályok, valamint - egyesek szerint - átok védi mindazoktól, akik elég bolondok ahhoz, hogy keresésére vállalkozzanak.


- Cíbola hét városa


Nem El Dorado volt az egyetlen olyan arannyal és mesés kincsekkel teli város, amely a konkvisztádorokat inspirálta. Egy ibériai legenda hét ilyen városról tud egy mitikus nyugati szigeten, amit későbbÉszak-Amerikával azonosítottak. Amikor a vidéket megjárt spanyol felfedezők gazdag városokról szóló hírekkel tértek vissza, hősies hajsza indult Cíbola értékeinek megkaparintásáért.


- Salamon király bányái


A Bibliában szó esik egy távoli földön fekvő, gazdag kikötőről, amelynek aranybányáiból Salamon Király sok hajórakománnyi kincset és egyéb egzotikus árukat kapott. A későbbi hagyomány ezt az aranytermő földet Sába királynőjéhez kapcsolja. Hol volt ez a rejtélyes kikötő, és vajon lehetséges, hogy a világ új részeit meglátogató európai felfedezők rábukkannak a maradványaira.


- A Beale-titkosírás


Eltemetett kincs, feltörhetettlen kód és kétes eredetű füzet - mindezek Amerika egyik legtartósabb rejtélyének kellékei, amelyben főszerepet játszik egy titokzatos aranyásó, aki jókora kincsesládát ásott el Virginiában, és három rejtjeles üzenetet hagyott hátra, melyekben megjelölte a kincs helyét és jogos tulajdonosait.


- Kidd kapitány: a kalózok aranya


Mint afféle valódi kincsessziget, Kidd kapitány története több, mint 300 éve rabul ejti a kincsvadászokat és mind újabb legendákat szül. A partizánból lett kalózt rövid, de dicstelen pályafutást követően fogta el a hatalom, de előtte sikerült elrejtenie egy kincses ládát.


- Kidd kapitány: az elásott kincs


Kiddet kincse és ártatlanságának bizonygatása sem menthette meg a szörnyű végtől, de ezzel kelt életre legendája, valamint a kincséé is. Többtucatnyi helyet hoztak kapcsolatba az elásott kinccsel, de vajon a titokzatos kincskereső térképek a rejtély kulcsát jelentik?


- A holt-tengeri tekercsek kincse


A holt-tengeri tekercseket barlangokban fedezték fel a Holt-tenger elhagyatott partjain. Az első rejtekhelyet 1947-ben találták, utána még sokkal több került elő a következő néhány év folyamán. A legtöbb ősi iratokat tartalmazott papiruszon és pergamenen, a bibliakutatók és a keresztények szerint önmagukban is kincset érnek, mivel új színben tüntetik fel a korai keresztény időket, és a kereszténységet magát is más megvilágosításba helyezhetik.


- Kumrán - kincses erődítmény?


Az elhagyatott, kegyetlen vidék közepén, kiszáradt szurdok feletti teraszon trónoló Khirbet Kumrán - ,,a kumráni romok" - ősi települése történelmi rejtély, mely heves vitákat gerjeszt. Vajon itt íródtak a holt-tengeri tekercsek, és erről a helyről hordták szét a Réztekercsen számba vett kincseket?


-A stechhovicei kincs


A stechovicei kincs náci hadizsákmányról, titkos alagutakról, kémekről, határon túli portyákról és rögeszméje rabjává vált két férfiról szóló története túl hihetetlenül hangzik ahhoz, hogy igaz legyen. Mégis, a Prágától nem messze fekvő kis cseh falu szolgáltathatja a második világháború utáni egyik legnagyobb rejtély nyitját.


- Az eltünt holland aranybányája


Az eltünt holland aranybányája, amely egykor Amerika leghíresebb elveszett kincse volt, egy legendás hely, ami a feltételezések szerint valahol az arizonai sivatagban, a Superstition (Babona)-hegység közelében fekszik. Meséje aranyásókról, cowboyokról, indiánokról, családi viszályról és rejtélyes sivatagi halálesetetkről szól. Hogy mennyi belőle az igazság, egyelőre nyitott kérdés.


Második fejezet - Királyok kincstára


Egy királyságban a kincsek java egy kisebbség bírtokában összpontosult, de az uralkodóknak szükségük is volt e vagyonra, hogy legyen miből fenntartani a hedsereget, elindítani az építkezéseket, beszerezni az ajándékokat, lekenyerezni az ellenséget és mindenek előtt megfizetni a megfelelően királyi külsőségeket. E célból fantasztikus műtárgyakat éppen úgy felhalmoztak, mint valutát és aranyfedezetet. És az elterjedt hit szerint, hogy képesek magukkal vinni a kincseket, sok kincset fejedelmi birtokosukkal együtt temettek el. Ha túlélték a sírrablók fosztogatását, megvolt az esélye, hogy évszázadokkal később újból rájuk bukkanjanak. E fejezet sok kincse uralkodók sírjából származik, mások azonban a ritkán ellopott vagy elszórt kincsek kategóriájába tartoznak. A királyi kincstárak értékesebbek és érdekesebbek lehetnek más kincseknél, mivel egyetlen különleges és jelentős személyiséghez köthetők. A kincs birtokosának és életútjának ismerete románcokhoz és intrikákhoz vezethet. A régész és a történész számára a kapcsolat sokszor fordított: a kincsek jelenthetik az elsődleges bizonyítékot a tulajdonosuk létéről és életének eseményeiről.


- Tutanhamon - a gyerekkirály kincsei


Tutanhamon ( uralkodott i.e. 1333-1324 ) története egyszerre dicső és tragikus: egy gyermek uralkodó szomorú története, akit korai, idő előtti halála elragadott szeretteitől és egy közember sírjába száműzött, de aki mégis minden fáraó leghíresebbikévé vált, köszönhetően a múmiája mellé eltemetett mesés kincseknek és a felfedezésük kalandos történetének, amelyek kiváltották a világ érdeklődését.


- Trója és Priamosz király kincse: a felfedezés


Minden idők egyik legismertebb régészeti felfedezése egy mitikus város sikeres azonosítása volt - a homéroszi eposzokban szereplő Trójáé. Ami különösen jelentőssé tette Tróját, az egy hihetetlen kincs megtalálása volt a lelőhelyen, amely örökre megváltoztatta a régészetet.


- Az Agamemnon-maszk


Mivel nem elégedett meg Trója felfedezésével (lásd 66.old.), Heinrich Schliemann követte homéroszi hőseinek nyomát vissza Görögországba, és elhatározta, hogy feltárja az eposzi kor legnagyobb királyának kincseit: az Atreusz-házi Agamemnonét, aki a görög seregek vezére volt Trójánál, és akinek palotája egy egész civilizáció megértéséhez szolgáltathat kulcsot.


- A perescsepinai kincs


Amikor a parton játszó kisfiú belesüppedt a homokba, nem gondolta volna, hogy egy hosszú ideje halott kán óriási kincsébe botlott - csodálatos temetkezési tárgyak gyűjteményébe, amely mind a tiszteletre méltó uralkodónak, mind egy bizánci császárral való régi barátságának méltó emléket állít.


- Sutton Hoo: a kísértetjárta domb


Az úgynevezett sötét kor - de talán valamennyi kor - legnagyobb nagy-britanniai kincsfogása a csodával határos módon minden sírrablónak ellenállt, és végül egy középkorú hölgy kíváncsiságának köszönhetően sikerült megtalálni - aki talán a szellemvilágtól kapott segítséget.


- Az utolsó pogány király kincse


A Sutton Hoo-i sírkamra egy angolszász király nyughelyének bizonyult, akit különleges pompával temettek el, a pogány értékek szellemében. Mesés kincsei, köztük a híres sisak és a pajzsdekoráció egy egyedülállóan angol esztétikai hagyomány megszületését jelölik ki.


- János király koronaékszerei


A Robin Hood fő ellenfeleként ismert Földnélküli János király ( uralkodott 1199-1216) arról híres, hogy királyi kincstárát elvesztette a Wash nevű angliai folyótorkolatban, nem sokkal halála előtt. Bár a kincsvadászok évszázadok óta próbálják megkaparintani e királyi leletet, sok a kérdőjel akörül, hogy valójában mi és hol veszett el, és János halálának körülményei is kérdésesek.


- Dzsingisz kán elveszett zsákmánya


Dzsingisz kán ( uralkodott 1206-1227) a történelem talán legnagyobb hódítója volt, mongol hordái a Csendes-óceántól a Földközi-tengerig fosztogatták végig a birodalmakat, köztük a valaha létezett leggazdagabb királyságok némelyikét is. Eleddig nem sikerült e felbeszülhetetlen értékű hadizsákmány nyomára akadni. A legenda szerint sokat eltemettek magával a nagy kánnal, de az ő végső nyughelye is rejtély.


- Montezuma kincse: az utolsó császár aranya


A Kolombusz utáni Mexikó egyik legrégebbi legendája azé a kincsé, melynek ismert neve Montezuma aranya, az utolsó azték császár spanyolok által torzított nevéből. E népszerű történet azonban több ponton hibás.

Cortés csupán az első - bár a legkegyetlenebb - volt azon kincsvadászok hosszú sorában, akik az ,,utolsó" azték császár eltűnt aranyára fenték a fogukat. Mexikóvárostól a Utah-beli félsivatagokig kincskeresők kutattak utána víz és föld alatt, még szellem-őrszemekkel is találkoztak kutatás során.


- A mogulok Pávatrónja


A Právatrón, melyet egy páratlan  extravagáns ízlésű uralkodó számára készítettek sok nép kincseiből, talán legértékesebb műtárgy, amit valaha megalkottak. Több mint 1000 kilogramm színaranyból készült, felbecsülhetetlen értékű ékszerekkel és a legfinomabb igazgyöngyökkel kirakva, nem csoda, hogy egy harcmegszállott despota végső célja lett, aki ezreken gázolt át, hogy megkaparinthassa.


Harmadik fejezet - Műtárgyak és relikviák


Az e fejezetben sorra kerülő tárgyak közül kevés számít a hagyományos értelemben kincsnek; összességében a kincs meghatározásának határait feszegetik, demonstrálva, hogyan jelenthet egy tárgy különböző dolgot különböző embereknek. A történettudományok művelői számára például egy olyan hétköznapi dolog, mint egy agyagkorsó (a ,,bagdadi elem") vagy -korong ( a phaisztoszi korong) felbecsülhetetlen értékkel bírhat, míg a népek és nemzetek számára egy sakk-készlettől (a Lewis-sakkfigurák) egy szoborig ( a parthenoni Athéné, a Zeusz-szobor vagy a rodoszi Kolosszus) bármi lehet kulturális kincs. Az itt tárgyalt témák némelyike - a bámijáni Buddhák vagy a szent varkai váza - azt is illusztrálja, miként tűnhetnek el vagy enyészhetnek el a veszélyeztetett kincsek, ami azt mutatja, mennyire kevés túlélője marad a múltnak. A Frigyláda és a Borostyánszoba azt is példázza, miként vakíthat el a kincsek ígérete embereket, de akár egész nemzetállamokat is annyira, hogy az eredménytelen kutatás akár emberéleteket is követel.


- A frigyláda


A valaha készült legszentebb használati tárgyként leírható frigyláda egy méretes, díszes láda volt, melyet a Tízparancsolat kőtáblái részére készítettek, amelyeket Mózes a Sínai-hegyről hozott magával. A speciálisan kialakított hordozható szentélyben tárolt frigyláda rettenetes hatalmú, de csodás szépségű műtárgy volt. De tényleg Isten megtestesülése volt, vagy egy kifinomult technikai csoda, mely ezredévekkel előzte meg korát?


- A frigyláda, a Templom és a Szentek Szentje


A legnagyobb izraeli királyok eljövetele új kort hozott a frigyládára és új otthonnal ajándékozta meg. Belőle vált a legfőbb szentség, a legféltettebb kincs és az imádat tárgya a jeruzsálemi Templomban. A termet, ahol tárolták, a Föld legszentebb helyének tartották, és csupán egyetlen ember léphetett be oda, évente egyszer.


- Az eltünt frigyláda felkutatása


A frigyláda sorsa a történelem egyik legtartósabb rejtélye. Miért nem jegyezte fel a Biblia, hogy mi történt vele? Vajon Jeruzsálemet időszakosan megszálló seregek valamelyike vitte magával, vagy saját sorsának ura volt és egy másik kontinensre menekült? Vajo fölfedezheti.e nagy szenzációval egy igazi Indiana Jones?



- A szent varkai váza


A civilizációnk által készített egyik legrégebbi fennmaradt műtárgy, a Varka-váza az első város, Uruk lakossága művészi készségének, kulturális eredményeinek és vallási világképének állít emléket. Története a legújabb időkben sajnos emblematikusan összefonódott az Irakon eluralkodó káosszal és tragédiával.


- Az Athéna Parthenosz


Bár a csodálatot kiváltó szobrok körében csak a második helyen állt az olümpiai Zeusz-szobor mögött, a panthenóni Athéné óriási krizelefantin (arany- és elefántcsont) szobra az athéni Akropolisz főhelyén állt, mint a mediterrán világ fölötti athéni hegemónia kifejezője. Minden idők egyik legnagyobb hatású esztétikai irányzatának születését is jelezte, valamint a vallás és a politika szoros kölcsönhatását.


- Az olümpiai Zeusz-szobor


Az antik kor egyik legnagyszerűbb művészeti alkotása, az olümpiai Zeusz-szobor az ókori világ hét csodájának egyike volt. Az elefántcsontból és aranyból készült, rendkívül vírtuóz módon díszített szobor olyan csodálatos volt, hogy még a legmegviseltebb szellemet is kirángatta a csüggedésból, és egyetlen élet sem lehetett teljes anélkül, hogy felnéztek volna rá.


- Az antiküthérai mechanizmus


Egy ókori római hajóroncsból származó váratlan lelet a technikatörténet egyik legegyedüállóbb alkotásának bizonyult, egy ősi csillagászati számítógépnek, mely ,,értékesebb, mint a Mona Lisa" . és több 1700 évvel előzte meg korát, melyet teljesen át kellett írni a történelemkönyvekben.



- A phaisztoszi korong


Minden idők egyik legnagyobb régészeti rejtélye, a phaisztoszi korong eddig ellenállt minden, ősi kódját feltörni igyekvő kísérletnek, míg a tudománytörténészek csak találgathatnak, hogyan tudott egy korát 2500 évvel megelőző tárgy eltűnni egy minószi palota padlója alatt, mindmáig őrizve készítésének titkát.


- A bagdadi elem


A kortévesztő technológiák talán leghíresebb példája, a bagdadi elem egyszerre tudományos kincs és történelmi rejtély. Egyszerű, de bámulatba ejtő eszköz, mely lehet a villanyáram használatának bizonyítéka, egy szemfényvesztő felfedett trükkje, vagy egyszerűen csak a túlértékelés veszélyeire intő példa.


- A Végzet Lándzsája


E szent relikvia, amely állítólag annak a lándzsának vagy dárdának a hegye, mely átütötte a keresztre feszített Krisztus oldalát, a hiedelmek szerint nemzetek sorsát képes irányítaniés naggyá teszi birtoklóját. A gyakorlatban azonban legalább négy különböző lándzsát azonosítanak vele - vajon melyik az igazi kincs?


- A visbyi lencsék


A Gotland balti-tengeri szigetén, egy viking sírból előkerült visbyi lencsék finoman kidolgozott viking műtárgyak. Egyszerre csodálatosak és rejtélyesek: túlontúl hasonlítanak a modern lencsékhez ahhoz, hogy csupán egyszerű ékszerek legyenek. Vajon feltalálhatták a vikingek a modern optikát évszázadokkal a teleszkóp ,,hivatalos" megszületése előtt?


- A Lewis-szigeti sakkfigurák


A néha Skócia legnagyobb nemzeti kincseként leírt, és a British Museum tíz legjelentősebb Nagy-Britanniából származó kincse közé sorolt lewisi sakkfigurák egyszerre elbűvölők és furcsák. Felfedezésük és eredeti tulajdonosuk körül sok a bizonytalanság.


- A rodoszi Kolosszus


A világ hét csodája közül a legrövidebb életű, a rodoszi Kolosszus ( a török partok előtt fekvő görög szigeten) gigászi szobor volt, melyet egy híres győzelem emlékére állítottak. Az ókori mérnöktudományok és zsenialitás emlékműveként a Kolosszus korának legnagyobb szobra volt, és még romjai is csodálattal töltötték el szemlélőit közel egy évezreden keresztül.


- A bámijáni Buddhák


A korábban Afganisztán legismertebb régészeti kincseiként ismert kolosszális Buddha-szobrokat a Bámiján-völgy hegyoldalába faragták, és a tálib rezsim leghíresebb áldozataiként vonultak a köztudatba, mikor 2001 elején kőtörmelékké robbantották őket.


- A Fuente Magna tál


A tál eredetiségének támogatói azt állítják, hogy az Amerikában, sőt talán az egész világon talált leglátványosabb régészeti leletről van szó, mely bizonyítja a Kolombuszt megelőző transzatlanti kapcsolatot, talán azt is, hogy Dél-Amerikát sumerek népesítették be. A szkeptikusok tiltakoznak.


 - A kristálykoponyák


Az okkultista new age mozgalom óta a kristálykoponyák - kvarcból és más ásványokból faragott emberi koponyák - a világ leghíresebb és fontosabb régészeti kincsei közé tartoznak, melyeket furcsa erővel és titokzatos fontossággal ruháznak fel. A kételkedők szerint azonban mindegyikük csupán ügyes csalás eredménye.


- A Borostyánszoba története


A Borostyánszoba az oroszországi Katalin-palota egyik terme volt, melynek falait csodálatosan megmunkált borostyánkő panelek borították. A világ nyolcadik csodájaként leírt, felbecsülhetetlen értékű műkincset a nácik rabolták el a második világháború alatt, ami minden idők egyik legnagyobb szabású kincsvadászatát indította el.




- A Borostyánszoba nyomában


A KGB és a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi évtizedeket töltött a Borostyánszoba felkutatásával. Kincsvadászok Oroszországtól  a Cseh Köztársaságig még ma is kutakodnak. Hivatásos és amatőr kutatók életüket, sőt néha józan eszüket áldozták a keresésre. De vajon hiábavaló minden ?


Negyedik fejezet  - Elsüllyedt kincsek



Az UNESCO becslése szerint több mint hárommillió hajóroncs hever szerte a világon. E hajók nagy hányada értékes rakományt, többek között aranyat, ezüstöt és drágakövet szállított, ami elképesztő jutalmat jelent mindazoknak, akik nem sajnálják a pénzt és elég elszántak a felkutatásukra - ha bekalkulálják az érmék és a műkincsek történeti értékét, némely hajóroncs önmagában több milliárd dollárt ér. A régészek számára azonban nem az aranyrudak és érmék jelentik egy hajóroncs fő értékét, hanem sokkal inkább a környezet, ahol megtalálják őket, a hajó maradványai, valamint a hétkönapi használati tárgyak, amelyeket szállított, és ezeket óvatos és minimális bolygatással járó vizsgálati módszerekkel lehet tanulmányozni. Ez szükségszerűen ütközőpályára állítja a kincsvadászokat és a kulturális örökség őrzőit, és észben kell tartanunk, hogy nem mindenki örül az ilyen leletek megtalálásának, vagy osztozik a sikeres ,,mentés" izgatottságában.


- A brunei hajóroncs


Miután felfedezték egy elsüllyedt teherhajó roncsát a brunei partoknál - a számtalan buktató ellenére -, mentőexpedíciót indítottak az elsüllyedt javak felhozatalára. Az ostromló viharok , az iszap, sőt a kalóztámadások ellenére a nemzetközi csapatnak sikerült megmentenie egy felbecsülhetetlen értékű középkori kerámiákból álló egyedi kincsleletet, amely új megvilágításba helyezte a 15. századi nemzetközi kereskedelmet.


- Nuestra Senora de Atocha


Minden idők egyik leghíresebb és legnagyobb fogással járó hajóroncsa, az Atocha a legtöbb ember számára az elveszett kincses galleonok igazi jelképe. A nagy kincses flotta részét képező hajót túlterhelték, amitől végzetesen lelassult és egy Florida partjainál lecsapó hurrikánnak áldozatul esve elsüllyedt a Florida Keys szigetcsoportnál.


- Atocha: az aranybánya


Az Atocha alighanem a leggazdagabb kincses galleon, amit valaha megtaláltak, és elsüllyedt kincsei megkaparintásának krónikája a tragédia, az állhatatosság, a konfliktusok és a dicsőség története, melynek főszereplője a világ egyik legismertebb kincsvadásza.


- A manilai kincses galleonok


A felfedezések korának legnagyobb kincseshajói a hatalmas manilai galleonok voltak, amelyek a Fülöp-szigeteki Manila és a mexikói Acapulko között járták a Csendes-óceánt, az ágyúk szintjéig értékes kelmékkel, porcelánnal, nemesfával és fűszerekkel megpakolva, milliókat érő arany és ékszerteher alatt roskadozva.


- Az 1815-ös ,,Tál-flotta"


Míg a csendes-óceáni kereskedelem különálló hajókon alapult, Spanyolország és az Újvilág között kincseshajók egész flottái ingáztak, melyek az Indiák kincseit hatalmas mennyiségű ezüsttel és arannyal toldották meg. A ,,Tál-flottaként" ismert hajóseregek ellenálltak minden veszedelemnek, kivéve az időjárást - például, amikor egy jókora hurrikán zúzta szét az 1715-ös Tál-flottát Florida partjainál.


- Az 1715-ös Tál-flotta felkutatása


Amikor az 1715-ös flotta elsülyedt, hatalmas vagyonnyi ezüstöt és aranyat vitt magával. 300 éven át kincsvadászok küzdöttek meg az elemekkel, a cápákkal és még egymással is, hogy ezt megkaparintsák. Hogyan ütötte meg egyetlen ember a főnyereményt, és vajon mennyi kincs várakozik még felfedezésre a hullámok alatt?


- Az SS Republic


Minden idők egyik legnagyobb értékű roncsa, az SS Republic egy korai gőzhajó volt színes múlttal, amikor hatalmas arany- és ezüstérme-rakományával elindult Délre, hogy megsegítse New Orleans polgárháborút követő újjáépítését.


- A Titanic kincsei


Minden idők legnagyobb hajóroncsa - ha ugyan nem a leghíresebb hajó maga -, az RMS Titanic fejedelmi pompában szállította a társadalom krémjét, sok száz kevésbé tehetős utassal együtt. Legtöbbjüket a végzetük az ,,elsüllyeszthetetlen" hajó fedélzetén érte utól, mivel az túl sérülékenynek bizonyult.


- Értékmentés vagy rablás?


A fejlett víz alatti technológia lehetővé tette, hogy az oceanográfusok rendkívüli áttörést érjenek el, meghatározva roncsának helyét és fényképeket készítsenek róla. De éppen ezen úttörő kutatók némelyike keveredett nézeteltérésbe az elsüllyedt titán kincseit kimenteni igyekvő amatőrökkel.


- A Toplitz-tó náci zsákmánya


Az illetéktelenül szerzett náci értékek egyik leghírhedtebb, gyanúba kevert rejtekhelye a zavaros és baljóslatú Toplitz-tó magasan az oszták Alpokban. A legendák szerint aranyrudaktól a Borostyánszobáig (lásd 122.old.) sok mindent e hajdani titkos fegyvertesztelő hely vizébe süllyeszthettek.


Ötödik fejezet: Rejtélyes kincsek


A történelem leghíresebb kincsei közül némelyik ellentmondásokba burkolózik, mivel a kincsvadász seregek, amelyek utánuk kerestek, kutattak, ástak, aknáztak, bányásztak, robbantottak, fúrtak, merültek, akár életük kockáztatásával hajszolták őket, maguk sem tudják pontosan, miről van szó. Néha, mint a Szent Grál esetében azért, mert a róluk szóló legenda az idők folyamán megváltozott, és a kincs természete ezzel együtt fejlődött. De néha azért, mert a kincs valószínüleg soha nem is létezett abban a formában. Sajnos alighanem ez lehet a helyzet a kiterjedt Grál-legendák magvát adó rejtélyes kinccsel, mely magába olvasztotta az áltudományos történelem legdivatosabb témáit, a katharoktól Oak-sziget kincses gödréig. Mindazonáltal e legendákban megvan a klasszikus kincstörténetek minden hozzávalója, a titkos kódoktól az eltemetett kincsekig.


- A Szent Grál: egy legenda története


A felbecsülhetetlen értékű, szent relikviák legismertebbje a Szent Grál, amely végső és elérhetetlen kincs metaforájává vált. Manapság a Grál alatt gyakran a Krisztus vérvonalához kapcsolódó nagy titkot értik, de jelentése folyamatosan változóban volt, ahogy a legenda fejlődött.


- A Szent Grál keresése


Ahhoz képest, hogy teljesen mitikus kegytárgy, a Szent Grál rendkívül népszerűvé vált a kincsvadászok körében. Mint a Grál-románcokban szereplő megfelelőik, a valódi keresők is messze földet bejártak a Grál után kutatva. Számtalan helyszint kapcsoltak hozzá, és több valódi tárgyat azonosítottak vele.


- A Grál-vár


A legenda első irodalmi változatában a szent serleg rejtekhelye egy mágikus Grál-vár, ahol őrök vérvonala védelmezi a Grált, amíg egy kellően tiszta szívű lovag meg nem szerzi, hogy helyrehozza a vár királya által uralt feldúlt földet. A Grál-vár címére számos hely pályázik a Földön - a legnagyobb hatású mind közül talán a spanyolországi Monsterat kolostora.


- A katharok titkos kincsei


Az egyik legnépszerűbb középkori eretnekmozgalom tagjait, a katharokat brutálisan leverte a katolikus egyház, és sorsuk több vonatkozásban rejtélyes maradt. A legendák nagy anyagi és szellemi kincsekhez, közöttük a Szent Grálhoz kötik őket.


- A Templomos Lovagok kincse


A Templomos Lovagoké harcos szervezetek rendje volt, mely szerény körülmények között született a Szentföldön, innen azonban Európa-szerte a hatalom és befolyás szédítő magasságaiba emelkedett, hatalmát csak a sátánimádat és ezotéria vádjával sikerült megtörni. Vajon mi lett a hatalmas vagyonuk és titkaik sorsa?


- A Templomos Lovagok: a Temple Church


Nagy-Britannia egyik legszokatlanabb temploma és a templomos birodalom csekély számú fennmaradt épíményének egyike, a londoni Temple Church a 12. században épült. A maga korában nagy gazdagság őrzője, hercegek és más hatalmasságok végső nyughelye volt. De vajon van-e ezek felett titkos története is, mint a templomosok mesés, elveszett kincse rejtekhelyének?


- Rennes-le-Chateau: a legenda


A Franciaország legdélebbi csücskében lévő kicsiny falu, Rennes-le-Chateau hatalmas, túlbúrjánzó összesküvés-elmélet középpontjába került, amelyből A da Vinci-kód című könyv is megszületett. Minden évben tízezrek érkeznek ide, akiket egy elrejtett kincs fantasztikus meséje, az okkultizmus és egy, az egyház lerombolására is képes titok csábít.


- Rennes-le-Chateau: a valóság


Vajon igaz lehet Rennes és a rejtélyes Sauniere abbé elképesztő meséje? És ha nem, ki agyalta ki e szövevényes történet eldugott tekercsekről, szent ereklyékről és homályos titkos társaságról, melyek mind érintettek az európai hegemóniáért vívott hősi küzdelemben?


- Az Oak-szigeti pénzes gödör


Az Oak-szigeti pénzes gödör egy akna, melyből állítólag eltemetett kincs került elő, a kanadai Nova Scotia partjai előtt fekvő kicsiny, erdős szigeten. Az Oak-szigeti kincses gödör meséje, mely az amerikai kincslegendák tárházában előkelő helyet foglal el, klasszikus kalandos, cselszövéses, misztikus történet, mely Franklin D. Roosevelttől John Wayn-ig változatos szereplőket csábított, hogy csatlakozzanak a nehéz és néha veszélyekkel teli kincsvadászathoz.


- Oak-sziget: A templomos kapcsolat


Vajon szolgáltathatja-e egy távoli szigeten fekvő, zavarba ejtő akna a világ legnagyobb rejtélyei némelyikének a megoldását, a Templomos Lovagok titkos tudásától Kidd kapitány aranyáig? Vagy a pénzes gödör rejtélyének megoldása sokkal prózaibb?


-Mutató

- Képek jegyzéke







Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!