Szerző: Robert Aldrich Szerkesztette

Birodalmak tündöklése és bukása

Akció Birodalmak tündöklése és bukása


  • belív: színes
  • Védőborító: van
  • Oldalszám: 320
  • Méret: 230x290
  • Kötés: KEMÉNYTÁBLÁS, Cérnatűzött
  • Kiadó: MÓRA Könyvkiadó

  • Termékkód: 6140
  • Isbn: 9789631192018 

2 990 Ft 9 990 Ft   -70%

Több mint ötszáz évig, a reneszánsztól a második világháború utáni évtizedekig az újkori birodalmak a világpolitika meghatározó szereplői voltak. A spanyol konkvisztádorok, a nagy gyarmatosítók, a földtekét behálózó holland kereskedőbirodalom, Stanley és Livingstone emléke máig eleven. A németek és az olaszok birodalmi álmai rövid életűnek bizonyultak, míg az Egyesült Államok és a Szovjetunió gyakran lépett fel imperialista hatalomként, de ezt soha nem emelte hivatalos ideológia rangjára. Az Osztrák–Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom széthullása némiképp feledtette ezeknek az államalakulatoknak a birodalmi voltát. A nagy európai gyarmatbirodalmak összeomlása után néhány évtizeddel a téma továbbra is az egyik legtöbbet vitatott történelmi kérdés.A legfrissebb történelmi kutatásokat felhasználó, lenyűgöző színes illusztrációkkal gazdagított könyv végigvezeti az olvasót az újkori birodalmak konfliktusokkal, kegyetlenséggel, heroizmussal, nagy felfedezésekkel és különleges teljesítményekkel teli történetén. A felfedezések térképei, a hódítások kronológiája, az utazók, telepesek és hivatalnokok feljegyzései, a kereskedelmi kimutatások és a birodalmak megannyi más dokumentuma nélkül napjaink globális civilizációját sem lehet megérteni. -  285 kép, ebből 160 színes.


Bevezetés: A birodalmak tündöklése és bukása

 Robert Aldrich


Valaha amerikai iskolás gyerekek százezrei szavalták lelkesen az iskolában az Újvilág ,,felfedezéséről" szóló memoritert: ,,Ezeznégyszázkilencvenkettőben Kolombusz áthajózott a kék tengeren." A britek megünnepelték a birodalom emléknapját, a franciák kívülről fújták az indiai francia kikötők - Chandernagore, Mahe, Karikál, Pondichéry, Yanaon - egzotikusan csengő névsorát.A gyarmati világ emléke az idő múlásával egyre halványul, mégsem kopik ki az egykori gyarmatosítók tudatából, ami részben a kultúrtörténeti stúdiumok iránti megélénkülésnek, részben a posztmodern tudományok, valamint posztkolonializmus elmélete által kínált új megközelítési módoknak köszönhető.


- A birodalom igézete

- Újkori gyarmatbirodalmak

 - A gyarmatosítottak szemszögéből

 - A gyarmatosított világ

 - Férfiak, nők, eszmék

 - A zászlót leeresztik

 - A birodalmak öröksége



Előszó a magyar kiadáshoz

Gerő András


Az olvasó kezében tartott könyv soknemzetiségű szerzőgárdája áttekintést nyújt azokról az európai birodalmakról, amelyek a 16. századot követően léteztek, és  hosszabb-rövidebb ideig a világ történetét is befolyásolták. Az oszmán, a spanyol, a portugál, a brit, a francia, az orosz, a belga, a német, az olasz, a holland és a skandináv terjeszkedési szándék előbb-utóbb birodalomépítésbe fordul át. A kötet tartalmaz egy fejezetet az Egyesült Államokról is, amely a brit kolóniából lett világhatalom, és természetesen a könyvből nem maradhatott ki a Habsburgok birodalma - a annak utolsó formája -, az Osztrák-Magyar Monarchia sem.

 - Impérium és birodalom

 - Eltérő értelmezések

 - Magyar látószög

 


1. Oszmán Birodalom: az alkalmazkodás művészete

 Nocholas Doumanis


Miközben 1453 tavaszán az oszmán-török hadsereg kitartóan rohamozta Konstantinápoly falait, az ostromlók és az ostromlottak a jövőt felfedő előjelek után kutatnak.  A körülzárt bizánciak számára városuk elvesztése csakis azt jelentette, hogy az Isten magára hagyta választott népét. A hitetlenek diadala esetén biztos halál vagy szolgasors várt rájuk. Az Oszmán Birodalom későbbi története két jól elkülöníthető fázisra oszlik. A kora újkorban a szultánok állama a világ legtekintélyesebb katonai hatalma volt.

 - Nomád gyökerek

 - A korai Oszmán Birodalom

 - A Birodalom fénykora (1453-1566)

 - Válság és megújulás (KB. 1770-1908)

 - Az instabilitás forrásai

 - A Birodalom végnapjai (1908-22)


2. Spanyolország: a modern gyarmatosítás genealógiája

  Josep Fradera


Kasztília, Navarra és Aragónia egyesült királysága I.Károly (1516-56) - német-római császárként V.Károly - uralkodása idején vált igazi birodalommá, a római és a Karoling birodalmi hagyomány örökösévé. Az európaiak számára korábban teljesen ismeretlen tengerentúli területek meghódítása egyenes folytatása volt a katolikus spanyol királyok által az Ibériai-félszigeten folytatott terjeszkedési politikának.

 - Spanyolország és az Újvilág

 - A birodalom ,,gyarmati" jellege

 - Rassz, kaszt és birodalom

 - a Spanyol Birodalom fénykora - Fiskális és politikai kihívások

 - A Spanyol Birodalom széthullása

 - A Spanyol Birodalmi modell


3. Portugália: birodalom az Ó- és az Újvilágban

 Jill Dias


Az európai országok közül elsőként Portugália tett szert tengerentúli birodalomra, és utolsóként mondott le róla. Az 1540-es évekre Európa egyik legkisebb és legszegényebb, istenhátamögötti királysága a saját területénél ötször nagyobb, az egész világra kiterjedő kereskedelmi birodalom ura lett. A birodalom hatalmi centruma előbb Afrikából Ázsiába, majd 1600 előtt Dél-Amerikába, hogy az 1820-as években ismét áthelyeződjék Afrikába.

 - Az első lépések Afrikában

 - A mesés Kelet: Kereskedőbirodalom az Indiai-óceánon

 - A Nyugat: Kereskedelem és gyarmatosítás az Atlanti-óceán déli részén

 - Utóhatások Afrikában: A rabszolga-kereskedelem növekedése

 - Brazília: lakosság, kultúra és gazdaság

 - Az afrikai birodalom

 - Az új birodalmi vízió

 - Az ,,Új Állam" és az Afrika gyarmatok (1933-1974)

 


4. Hollandia: kis ország birodalmi ambíciókkal

 Esther Captain és Guno Jones


Más gyarmatosító hatalmakhoz hasonlóan napjainkban Hollandiában is gyakran fogalmaznak meg éles kritikát a kolonializmussal és a gyarmati intézményekkel kapcsolatban. Érdemes odafigyelni ezekre a hangokra nemcsak e tanulmány szerzőinek, akik mindketten kevert vérű posztgyarmati holland állampolgárok (Esther Captain részben keleti, Guno Jones részben nyugati ősökkel), hanem azért is, hogy valós képet alkossunk a holland gyarmatosítás történetéről és általában a dekoloniazáció folyamatáról.

 - Afrika és Amerika: Véletlen szülte birodalmak

 - Sokszínű birodalmak: Indonézia és Suriname

 - Holland gyarmati uralom Indonéziában és Suriname-ban

 - Kulturális pluralizmus vagy asszimiláció

 - A Holland gyarmatosítás hatásai

 - Szabadság, dekolonizáció és emigráció



5. Skandinávia: a kívülálló szemszögéből

 Knud J. V. Jespersen


A nagy tengerjáró nemzetekhez képest, amelyek hatalmas gyarmatbirodalmakat hoztak létre, és maradandó világtörténelmi nyomokat hagytak maguk után, a skandináv országok tengerentúli birtokai kiterjedésüket és történelmi súlyukat tekintve egyaránt jelentéktelenek maradtak. Ennek részben a térség viszonylagos gazdasági elmaradottsága, részben földrajzi fekvése volt az oka. A kontinens legészakibb részén a hosszú, hideg teleken a tengert gyakran vastag jégkéreg borítja, és a hajózás hónapokra lehetetlenné válik. Éppen ezért a skandinávok csekély mértékben járultak hozzá Európa nagy tengerentúli kalandjának sikeréhez. Másrészt viszont a skandináv gyarmatosítást ugyanazok a rugók mozgatták, mint más európai nemzetek terjeszkedését, és ez az epizód némi egzotikumot csempész a félsziget történetébe.


 - Az Észak-Atlanti örökség

 - Svédek az újvilágban

 - Nyugat-Afrikai kaland

 - Sziget a karib-tengeren

 - Az északnyugati átjáró

 - A dánok Indiában

 - A fekete arany

 - A Dán korona legszebb gyémántja

 - A Skandináv gyarmatosítás értékelése

 



6. Britannia: a tengerek királynője

 Kristen McKenzie


1807 szokatlan meleg tavaszán a Brit Birodalom egyszerre bizonyult áldásnak és átoknak Henry Lascelles, a tory párt Yorkshire-i képviselőjelöltje számára. A 18. század végére több mint 200 éve tartó gyarmati expanzió alapjaiban változtatta meg a Brit-szigetek társadalmát. A közvéleményt nem véletlenül foglalkoztatta élénken az újgazdagok (nouveau riche) pökhendisége, ahogy az sem a véletlen műve, hogy a ,,vulgáris" szó ekkoriban nyerte el máig használatos jelentését. Jelentős részben a birodalom gazdagságának köszönhető, hogy a brit arisztokraták száma az 1780-as és az 1820-as évek között példátlan módon megnövekedett.


 - Sorsfordító évszázadok KB: 1600-1780)

 - A világ feltérképezése /KB: 1780-1815)

 - A nemes szándékok birodalma (KB: 1815-1880)

 - Az új imperializmus (KB: 1880-1910)

 - Hanyatlás és örökség

 


7. Franciaország: birodalom és a Mére-Patrie

 Jacques Frémeaux


A 16. század végétől a legnagyobb francia államférfiak, például Richelieu bíboros (XIII. Lajos főminisztere, 1665-1683) támogatást nyujtottak a nagy kikötővárosok - Nantes, Bordeaux és Marseille - kereskedőinek és hajósgazdáinak gyarmati vállalkozásaikhoz, hogy megvédjék a francia piacokat és érdekeket a tengerentúlon. Ennek köszönhetően a Francia Birodalom világszerte terjeszkedni kezdett. Észak-Amerikában a franciák először Új-Franciaországot (a mai Kanadát) hódították meg. Megvetették lábukat a Szent-Lőrinc-folyó völgyében, ahol 1608-ban megalapították Québec, 1642-ben Montreál városát.


 - A királyi birodalom

 - A forradalmi birodalom

 - A rekonstrukció kora

 - Franciaország, a felszabadító

 - A Francia gyarmati lobbi

 - Hogyan szerzett gyarmatokat Franciaország?

 - Hogyan igazgatták a birodalmat?

 - A gyarmatosítottak helyzete

 - A Birodalom: Franciaország mentsvára

 - Politikai fejlődés

 - Gazdasági fejlődés

 - Erőszakos dekolonizáció

 - Tárgyalásos dekolonizáció

 

8. Oroszország: a két birodalom

 Graeme Gill


Az oroszok a történelem folyamán kétszer hoztak létre birodalmat: a cári uralom korszakában az 1550-es évektől 1917-ig, és sokkal vitatottabb módon a szovjet időkben 1917-1991-ig. A két birodalom nagyjából ugyanazon a földrajzi területen helyezkedett el (némi peremvidéki különbségekkel), hasonló geostratégiai pozíciót foglaltak el, a cári birodalom kitörölhetettlen történelmi és kultúrális örökséget hagyott a szovjetre, mégis jelentős különbségek voltak közöttük.

 - A Birodalom materiális alapjai

 - A Cári Birodalom keletkezése

 - A Birodalom kormányzása

 - A Birodalom geopolitikai szerepe

 - A Cári Birodalom bukása

 - A Szovjet Birodalom kialakulása

 - A Szovjet Birodalom

 - A Szovjetunió geopolitikai szerepe

 - A Szovjet Birodalom összeomlása



9. Ausztria-magyarország: Közép Európa születése

 Walter Sauer


A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia és elődje, az autoriter módon kormányzott Habsburg Birodalom a 19. században Európa egyik vezető hatalma volt, amely a kisnemzeti nacionalizmusok és az első világháborúban elszenvedett vereség miatt bomlott fel. A Habsburgok nem bocsátkoztak gyarmatosító kalandokba , de eredményes terjeszkedési politikát hajtottak végre Európában egy muszlim többségű balkáni régió, Bosznia-Hercegovina annektálásával 1908-ban. A gyarmatok hiánya nem akadájozta a Monarchiát abban, távoli területeken nagyhatalmi szerepet játszon, részt vett abban az akcióban, amely Egyiptomot és Szudánt a nyugati imperializmus áldozatává tette, és csapatokat küldött a bokszerlázadás leverésére Kínába.


 - A Habsburgok felemelkedése

 - Felvilágosodás, forradalom és Napóleon

 - Feudális birodalomtól, a soknemzetiségű államig

 - Egy gyenge demokrácia

 - Nacionalizmus a soknemzetiségű államban

 - Gazdasági elmaradottság

 - Globális törekvések?

 - A századfordulós Bécs


10. Belgium: birodalom egyetlen gyarmattal

 Jean-Luc Vellut


A közvélemény megosztott a birodalmak megítélésében. A Római, A Kínai és az Oszmán Birodalmat hagyományosan az emberi történelem nagy korszakai közé sorolják. Korábban az újkori gyarmatbirodalmakra is hasonló módon tekintettek, másrészt viszont olyan élesen elítélték azokat, mintha erkölcsileg semmilyen létjogosultságuk nem lett volna. Ez a kettőség Marxnál is megfigyelhető. A briteket Indiában az embertelen elnyomás eszközeinek tekintette, akiket kizárólag alantas érdekek vezérelnek. Ugyanakkor meggyőződése volt, hogy a gyarmatosítás a történelmi fejlődés szükségszerű állomása.


 - Az Afrikai és az Európai kontextus (1860-1865)

 - A király színre lép

 - Egy nagy terv bukása: a korlátlan becsvágytól a válságig (1885-1908)

 - ,,Stanley emberei"

 - A Casement-jelentés

 - Az újrakezdés kísérlete

 - Zuhanás a mélybe (1940-1960)



11. Németország: a későn jövő

 Joachim Zeller


,,Ameddig én vagyok a birodalmi kancellár, Németország nem folytat gyarmatosító politikát" - jelentette ki Bismarck 1884-ben. A német egység atyja egész életében ellenezte, hogy a Reich gyarmatosító kalandokba bonyolódjon. Mégis ő volt az, aki 1884-ben engedett a gyarmati vállalkozásokban érdekelt üzletemberek nyomásának, és április 24-i keltezésű táviratában a ,,Német Birodalom hivatalos védnöksége" alá helyezte Adolf Lüderitz brémai dohánykereskedő ,,szerzeményeit" a délnyugat-afrikai Angra Pequena ( a mai Lüderitz)-öbölben.


 - A későn jött gyarmatosító

 - ,,Nevetségesen szerény" szerzemények

 - Hely a nap alatt: Wilhelmiánus világpolitika

 - Küzdelem a gyarmati revízióért

 - A gyarmatosítás mérlege

 - Új kutatási irányok

 


12. Olaszország: az utolsó birodalom

 Irma Taddia


Az Afrikáért folytatott európai versenyfutás utolsóként rajthoz álló részvevője, Olaszország gyarmatbirodalom-szerző kísérletét a rörténészek többsége elhamarkodott és sommás ítéletekkel intézi el, jelentős mértékben Lenin hatására, akik az olasz terjeszkedést a ,,koldusok imperializmusának" bélyegezte. Éppen ezért az 1980-as évek elejéig az olasz történetírás főleg az olasz kolonializmus áltólag rendhagyó és sajátos voltára összpontosított.


 - Az első lépés: Eritrea

 - Szomália

 - Líbia megszállása

 - Az utolsó gyarmat: Etiópia

 - A Birodalom bukása és öröksége



13. Az Egyesült Államok: a birodalom mint életmód?

 Frank Schumacher


Az Amerikai külpolitikáról szóló vitában gyakran elhangzik a ,,birodalom" kifejezés. Az uralkodó amerikai külpolitikai stratégia ellenfelei és támogatói az Egyesült Államokban és külföldö egyre gyakrabban használják a terminust, amikor arról vitatkoznak, milyen előnyei és hátrányai vannak Washington nemzetközi szerepvállalásának. Az érveket történelmi utalásokkal támasztják alá, és Amerika világhatalmi helyzetét az új- és legújabb kori birodalmak kontextusában elemzik.


 - ,,Újrakezdeni a világot": Amerika transzkontinentális, gyarmati és informális birodalmai (KB: 1780-1914)

 - Dollárok, filmek és tengerészgyalogosok: Küzdelem a globális hegemóniáért (1914-1945)

 - A részleges globális hegemóniától az ,,Empire Light"-ig (1945-2006)

 - Epilógus: ,,A Birodalom mint életmód"?



 Jegyzetek és bibliográfia

 

Illusztrációk forrásai


Név- és tárgymutató


 

Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!