Berény Róbert - A magyar festészet mesterei

Berény Róbert megítélése a végletek széles spektrumán mozgott a bigott, vaskalapos elutasítástól a rajongó elismerésig már életében is, de a halála óta eltelt több mint hat évtizedben is változatosan alakult a róla kialakított kép. A Rákosi- és Kádár-korszak propagandája generációk fejébe kódolta mozgalmi, kommunista festõként a Tanácsköztársaság Fegyverbe! Fegyverbe! feliratú plakátjának tervezõjét, míg külföldön kereskedelmi plakátjai révén cseng ismerõsen neve. Sokan a Gresham asztaltársasághoz köthetõ idõszakának mûvei alapján ítélik meg, hiszen az utolsó, 1963-ban rendezett nagy retrospektív emlékkiállításán és a róla megjelent monográfiákban túlsúlyban ezek a festményei reprezentálták.Az utóbbi évtizedekben sokkal inkább pályakezdésének pezsgõ évei, az avantgárd mozgalmakkal kapcsolatos periódusa, valamint a berlini emigrációját követõ art decós dekoratív korszaka került rivaldafénybe. Egy-egy, csupán az elmúlt néhány évben elõkerült fauve-, illetve a Nyolcak-korszakában készült mûve mégis klasszikussá vált azóta, ugyanis nem csupán a hazai, de egyre inkább a nagy nemzetközi kiállításokon is pregnánsan igazolják, hogy a magyar festészet úttörõi a századelõn szinkronban tevékenykedtek az új izmusok párizsi alakítóival. Mindamellett, hogy a XX. századi modern magyar festészet legnagyobbjai között érdemel kitüntetett helyet, a fokozódó nemzetközi figyelem és elismerés talán arra is reményt adhat, hogy a jövõben az egyetemes mûvészettörténet-írás lapjaira is egyre sûrûbben és mélyebben íródik fel Berény Róbert neve.