Szerző: Hermann Róbert

Magyar történelem - Nagy csaták sorozat 15. - A magyar önvédelmi háború 1848-1849

Akció Magyar történelem - Nagy csaták sorozat 15. - A magyar önvédelmi háború 1848-1849
Alcím: Nagy csaták 15.
Sorozat cím: Magyar Történelem
  • belív: színes
  • Oldalszám: 90
  • Méret: 205x283
  • Kötés: keménytáblás, cérnafűzött
  • Kiadó: DUNA INTERNATIONAL KÖNYVKIADÓ KFT. és a Duna Könyvklub Kft.

500 Ft 1 695 Ft   -71%
  • Termékkód: 7610
  • Elérhetőség: Készleten
  • Szerző: Hermann Róbert
  • Alcím: Nagy csaták 15.
  • Sorozat cím: Magyar Történelem
A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a "magyarnak ángol oroszlánjáról". A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henryk Dembiñski altábornagy, Görgei Artúr tábornok és Bem apó haditettei.



A magyar honvédsereg első komoly győzelme a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevétele. Itt szerepeltek először együtt a magyar haderőt alkotó volt császári királyi alakulatok, a 10. honvédzászlóalj, a Woroniecki-szabadcsapat, illetve a mozgósított nemzetőrség erői.

 

Az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata közben a magyar hadsereg a jobbszárnyon sikeresen verte vissza a horvát balszárny támadását, a hadközépen pedig a magyar tüzérség szétlőtte a támadó oszlopokat, így azok el sem jutottak a magyar vonalakig.

 

Noha a magyar haderő a Bécs felmentésére indított támadásban vereséget szenvedett, az 1848. október 30-i schwechati csatában a közelharcban a magyar csapatok jól szerepeltek, s a Répásy Mihály ezredes vezette lovasdandár sikeresen akadályozta meg a császári csapatok átkaroló mozdulatát.

 

Perczel Mór tábornok 1849. január végén a Duna-Tisza-közben indított ellentámadást – a január 22-i szolnoki, ill. a január 25-i ceglédi ütközet volt a magyar haderő első sikeres támadása a főhadszíntéren a főváros feladása után. Ennek köszönhetően Windisch-Grätz császári fővezér Budapest közelében vonta össze erőit, s hetekre leállított minden támadó tevékenységet.

 

Az 1849. február 5-i branyiszkói ütközet Guyon Richárd ezredes, „a magyarnak ángol oroszlánja” nevéhez fűződik. Ez az összecsapás zártra le Görgei felvidéki téli hadjáratát, s ennek révén vált lehetővé a magyar főerők egyesülése.

 

Az egyesült honvédsereg első nagy csatáját 1849. február 26–27-én a Tarna vonalán, Kápolnánál vívta Henryk Dembiński altábornagy vezetése alatt. Miután a magyar fővezér nem összpontosította időben csapatait, a csata Windisch-Grätz győzelmével ért véget.

 

Józef Bem tábornok, a magyarok Bem apója 1848. december közepe és 1849. március közepe között, mintegy három hónap alatt szabadította fel Erdélyt. A hadjárat fordulópontja volt az 1849. március 11-i nagyszebeni ütközet, amelynek révén Bem megszerezte az ellenség legfontosabb támaszpontját, s arra kényszerítette az Erdélyt megszálló osztrák és orosz erőket, hogy rövid időn belül kiürítsék az országrészt.

Kérdése van? Szeretné látni a könyv oldalait? Több fényképet szeretne? Megnézné a tartalomjegyzéket? Ne habozzon, írjon (info@tkkonline.hu), és mi hamarosan képeket, esetleg videót töltünk fel a könyvről!
Nem árulunk zsákbamacskát!